Dream_walker

Élet a tanyán 2. - Kiskert 100-2000m2 között

Rate this Entry
Az élet a tanyán nem biztos, hogy a tanyán történik.

Nem a hely a lényeg. Inkább egyfajta életstílus, életvezetés, amelynek a gazdálkodás az alapja. A motiváció, hogy ki miért kezd hozzá, annyi féle lehet, ahány ember él, de néhány fővonal mindenkiben körvonalazódhat.

A saját termelésű élelmiszerek olcsóbbak, finomabbak, egészségesebbek (már ha valaki ért hozzá), mint amit az ember a boltban megkap, ráadásul biztonságosabbak is. Ez a mai élelmiszeripari gyakorlatok mellett (tulajdonképpen minden hétre jut egy-egy élelmiszer-botrány a hírekben) szintén nem elhanyagolható szempont.
Az önmagunknak végzett munka stresszmentesebb és jobban "fizet", mint a bérért végzett.
Sokan csinálják azért, mert munkalehetőség hiányában egyszerűen nincs más választásuk.
Valamint vannak, akik egyszerűen szeretik a természetet, a földet, az állatokat.

Éppen ezért ezt az életstílust nem köthetjük egyértelműen a tanyához, kisebb-nagyobb kompromisszumokkal egy városban, vagy egy faluban is megvalósítható. A lényeg, hogy hozzáférésed legyen a természethez (családi ház udvarral a minimum), és akard/tudd csinálni.

Ebben a részben a kicsitől a közepesig (hobbikategóriában ez a legnagyobb) írok a méretről. Nem akarok a részletekben elveszni, inkább a lehetőségek sorát mutatnám meg. Egy-egy témára a jövőben részletesebben is tervezek kitérni.

100m2 a legpénzsóvárabb lakóparképítők telkein kívül szinte minden udvarban, telken elkülöníthető egy zöldségeskerthez. Ez nem elég a saját szükségletek fedezéséhez, de viszonylag kevés munkával nagyon sok (több száz kg) termény betakarítását teszi lehetővé.
Mikor valaki intenzívebben csinálja (pl. a hónapos retek beérése után a helyére paradicsomot rak, vagy a borsó után levélzöldséget), egy ágyásról többféle növényt is leszedhet a szezonban. Valamint kisebb-nagyobb praktikákkal, pl. fátyolfólia vagy fóliaalagút alkalmazásával a szezon megnyújtható, márciustól októberig is akár. A frissen elfogyasztott zöldség mellett ennyiből már jut befőzéshez, elrakáshoz is.

Ehhez napi átlag 1-2 óra munka elegendő. Az éven belüli vetésforgó, az együttültetés (pl. a kukorica, bab, tök egy helyre vethető), az állványok, támrendszerek használatával a rendelkezésre álló területet majdnem meg is „duplázhatjuk”.
Emellett rengeteg zöldségféle, fűszer és gyógynövény, sőt, néhány gyümölcs is alkalmas a cserépben, ládában nevelésre. Így az amúgy kertészeti szempontból használhatatlan területeket (terasz, lábazat melletti kavicságy, a garázs vagy a kerítés fala) is munkába állíthatjuk. Ilyenkor azt érdemes mérlegelni, hogy minél kevésbé természetközeli a módszerünk, annál több munka lesz vele, annál nagyobb az időigénye. A konténeres növények több törődést igényelnek, mert izoláltabb az „élőhelyük”, kevésbé tudják elviselni a környezeti változásokat.

Ez az a kertméret, amely időigénye még belefér akkor is, ha mondjuk szoktál túlórázni a munkahelyeden, vagy ingáznod kell. Ha a család osztozik a „hobbiban”, akkor még egyszerűbb, mert több pár dolgos kéz hamarabb halad Érdemes eldönteni, hogy a szükséges időt honnan csípje le az ember, én személy szerint a tévénézést teljesen, az internetezést részben hagytam el.

4-500 m2 az a kertméret, amely egy család éves zöldségszükségletét fedezni képes, valamint számottevő mennyiségű gyümölcsöt is teremhet, elsősorban bogyósokat. A módszerek tulajdonképpen ugyanazon, mint a kisebb kertnél, a különbség a munkaigényben van, ehhez nem elég napi 1 óra. Valamint ekkora területről már nem tudod frissen elfogyasztani az összes termést akkor sem, ha semmi mást nem eszel. Így már érdemes kiművelni magadat a befőzés, savanyítás, aszalás témájában, ajánlott egy vermet építeni a gyökérzöldségek tárolásához, és egy kis fóliát (8-10m2) vagy melegágyakat a palántaneveléshez, téli zöldségekhez. Ez a méret akkor jó, ha még hobbiként akarod csinálni, és mondjuk 2kor végzel a munkában, fél 3ra otthon vagy, megebédelsz, de 5-6 óra körül már szeretsz leülni egy üveg sör mellé

1-2000 m2 a nagy vízválasztó a gazdálkodásban. Ismerősi körben azt szokták mondani, hogy eddig tarthat a hobbi, és itt kezdődhet a megélhetés. Ez az a méret, amelyet városban már legfeljebb külső, agglomerációs részen tudsz megvalósítani, és azt is a legritkább esetben terület vásárlásával. Ez már 4-5 építési telek mérete, hatalmas összeg kerti célra megvásárolni. Viszont ha amúgy van, tehát örökség, zártkert, ipari terület (ezt úgy értem, hogy nem tüzihorganyzó van a szomszédban, hanem mondjuk valamilyen telephely, aminek a hátsó traktusában legfeljebb a fűnyírót tolják el évente kétszer), stb., akkor érdemes kihasználni.
Manapság már falun is ritkán juthat ilyenhez az ember, a tsz-korszak végével, a gazdálkodás tömeges abbahagyásával a nagy telkeket (a legtöbb faluban a telkesítéskor ez volt a minimum méret) felosztották. Persze nem lehetetlen, de sokat nem tudunk válogatni, az biztos. Jellemzően a faluszéli utcákban találni ilyent, de legtöbbször a „kertalja” ott is már hozzá van szántva a nagygazdák földjéhez, mert ők bérlik.

Ez az a kertméret, amely kétemberes, és nyugodtan számolhatsz napi 2-3 órával, a szezon nagy részében pedig akár többel is, főleg, mikor befőzni kell. Viszont ez az a méret is, ahol a különböző kerti praktikákkal már nagymértékben megkönnyítheted a saját munkádat. Egy mélymulcsos rendszer, erdőkertes, permakultúrás társítások, növényegészségügyi szempontból a spárta-módszer kisebb területen nem alkalmazható biztonsággal. Sőt, ha hobbiként csinálod, ezeket érdemes is alkalmaznod, hogy csökkentsd a munkaidőd.
Itt már majdnem elengedhetetlen egy verem és egy fólia/üvegház létesítése.

Ekkora kertben az állati termékek egy részét is meg tudod termelni magadnak, legalábbis a baromfihúst, tojást, vagy akár a nyúlhúst, viszonylag kevés külső forrás bevonásával.

Viszont szerintem a fontosabb része a dolognak a megélhetési célú gazdálkodás, amely szintén ennél a méretnél kezdődik.
Értelemszerűen máshogy és mást érdemes csinálni, ha magadnak termelsz, vagy ha pénzért.
Mikor a pénzkeresés a cél, akkor sok szempontot kell mérlegelni, de általánosságban elmondható, hogy adott területről a lehető legtöbb és legnagyobb értékű terményt akarod betakarítani.
A pénzügyi cél is fontos. Ebből akarsz megélni, vagy "csak" mellékjövedelmet szeretnél?
Persze az sem mindegy, hogy terményt vagy terméket értékesítesz. Pl. egy üveg lecsó (1 kg nyers alapanyag) márciusban és augusztusban is 350-400 ft-nál kezdődik (ha olyant akarsz, aminek lecsóíze van), de augusztusban 200 a paprika, márciusban meg 800, szóval márciusban érdemes primőrként eladni, nem befőzni. Emellett komoly technikai rendszert (értsd: sok pénzt) igényel, ha márciusban akarsz paprikát értékesíteni.

Néhány ötletet összeszedtem, hogy milyen módszerrel lehet nagyobb pénzt csinálni ekkora területen, mert ha kertészkedsz, és nyáron eladod a piacon a felesleget, az nem biztosítja az éves megélhetésedet.

Palántanevelés, szaporítóanyag-nevelés. Ha csinálsz magadnak párszáz palántát, csinálhatsz pár ezret is. A módszer ugyanaz, egyszerűen növeld a méretet. Csinálj ritkább palántákat (paradicsom helyett mondjuk brokkoli, saláta helyett csilipaprika, stb.), főleg, ha a környékeden többen is foglalkoznak ilyennel.

Csinálj gyümölcsmagoncokat, oltványokat. Egy paradicsompalántáért elkérhetsz 150 ft-ot, egy feketeribizliért meg 1500-at. Értelemszerűen a munka és az idő is több vele, de több a bevétel és a nyereség. Gyümölcsfák, szőlő, bogyósok, esetleg fűszerek, dísznövények mind magasabb áron értékesíthetők, mint a zöldségek.
A különösen ritka, egzotikusabb gyümölcsfácskákat pedig még magasabb áron adhatod. Konténerben nem varázslat a citrusfélék, trópusi gyümölcsök, áfonya, kivi, füge nevelése. Ezekért pedig a vevők nem szokták sajnálni a magasabb összeget.

Fóliázás nagyban. Ekkora területen építhetsz 2-3-400 m2 fóliasátrat, amelyet már érdemes akár aktív fűtéssel is ellátni. Így az év 365 napján értékesíthetsz sokféle terményt.

Gombatermesztés. Sokat nem kell beszélni róla, a gomba egészséges, finom, és jó áron értékesíthető, mivel a hazai termelés elmarad a hazai fogyasztástól.

Tojástermelés. Ha úgy alakítod ki a kerted, hogy szabadon tarthasd a baromfikat, rendkívül kis költséggel tarthatsz akár 1-200 tyúkot is ekkora területen. Ha van kedved, megpróbálkozhatsz különlegesebb dolgokkal is, pl. fürjtojással.

Virágkertészet. Cserepes virágpalánta, vágott virág, virágkötészeti alapanyagok. Hagyományosan magasabb áron értékesíthetők, mint a zöldségfélék.

Méhészet. Sok munka nincs a méhekkel, viszont igen szorgalmas dolgozók Saját részre a mézhez, valamint a beporzás segítésére akkor is érdemes néhány kaptárat a kertbe tenni, ha amúgy nem akarsz nagy méhészkedést.

A rendelkezésre álló hely növekedésével, és a ráfordítandó, ráfordítható idő megtervezésével ekkora területen már önálló, éves megélhetést adó gazdaságot tudsz felépíteni, a lehetőségek száma megsokszorozódik. Egy-egy témáról részletesebb leírás is érkezni fog a jövőben, de terveim szerint a következő posztban a kiskerti gazdálkodás „utolsó” fázisát, az 1-2 hektáron végzettet járom körbe.
Keresőszavak: Nincs Add / Edit Tags
Kategóriák
Uncategorized

Comments