Egy csomó dolgot tanul az ember az iskolában. Azt gondolja, semmi szüksége nem lesz rá soha. Aztán téved. Tanultam középiskolában integrálni. Tanultam a bolygók mozgását, azt hogy a föld forog. Hittem, hogy ez felesleges maszlag. Évekkel később lőelemeket kellett számolnom. Ha nincs meg az alap, az életben nem értem meg mi a Coriolis-erő és mi köze van a lövedék röppályájához. Tanultam biológiából egy csomó gyomnövényt. Ez a tudás ma a vadon termő ehető növényismeretem alapja. Tanultam történelmet. Csak azért tudom, hogy a harmadik vh már zajlik, mert az ókortól a napjainkig van elképzelésem arról, hogy mi történt.
Szóval a tantárgyaknak és az ott tanítottaknak nagy a jelentősége.
Ennél fontosabbnak tartom, hogy a gyerek szeressen tanulni. Inkább úgy nevezném, szeressen ismereteket szerezni. Ennek meg az az útja, ha jó tanár és szülő úgy tanít, hogy a gyerek a tudás felszedését élvezi. Ehhez ember meg feladat kell. Jó ember meg jó feladat...
Igaz így veszélyes személyek alakulnak. Képesek önállóan gondolkozni, és így önálló véleményt alkotni.