Oldala 1 of 12 12311 ... UtolsóUtolsó
Eredmény 1 to 10 of 119

Topic: Az egészséges táplálkozás szinte lehetetlen

  1. #1
    Senior Member
    Csatlakozás dátuma
    Mar 2013
    Hozzászólások
    128
    Tetszik adás
    18
    43 tetsziket kapott 25.topicban

    Az egészséges táplálkozás szinte lehetetlen

    2050-re közel két és félmilliárdnyival leszünk többen a Földön, ami hatalmas terhet ró majd a bolygóra. Az elhízás pedig csak tetézi majd a bajokat - figyelmeztetnek kutatók."A lakosság elhízásának megfékezése döntő fontosságú lehet az élelmiszerbiztonság és a környezet szempontjából" - mondta Ian Roberts, a Londoni Higéniai és Trópusi Betegségek Egyetem professzora. "Abban mindenki egyetért, hogy a lakosság növekedése fenyegeti a környezet egyensúlyát, a mi tanulmányunk pedig azt bizonyítja, hogy a lakosság elhízása is komoly fenyegetést jelent" - fejtegette.
    A tudósok szerint ha minden földlakónak akkora lenne a testtömege, mint az átlag észak-amerikainak, akkor a világ "emberi biomasszája" 58 millió tonnával lenne nagyobb. Az észak-amerikaiak 75 százaléka ugyanis túlsúlyos, szemben az európaiak 55 százalékával. A professzor szerint a gond az, hogy a fejlett világban magas kalóriatartalmú ételeket esznek, miközben egyre kevesebb a lehetőség a testmozgásra. Az elhízás politikai és nem személyes probléma - állítja.
    A Guardian szerint az átlag brit immár 18 kilóval nehezebb, mint az 1960-es években volt. Az ok az étel, amit eszünk. A lap megállapítása a világ minden részére nem, talán csak az angolszász világra lehet érvényes, de akkor is érdekes. Az elhízás egyik oka a 70-es évek Amerikájában keresendő, ahol politikai okokból drasztikusan megnövelték a kukoricatermelést, hogy olcsóbb legyen az élelmiszer.Kukoricával etették a teheneket, kukoricaolajban sütötték a burgert és az olcsó élelmiszert előállító farmerek egycsapásra meggazdagodtak. Ezt követte a kukoricafeleslegből készült glükóz-fruktóz szirup elterjedése, amely a pizzától a káposztasalátán át a húsig mindenbe belekerült. Édesebb és tartósabb lett tőle az étel. Az emberek pedig hízni kezdtek. Az amerikai Coca Cola is ilyen édesítőt kezdett el használni cukor helyett.
    A cukor viszont megjelent az olyan ételekben, amiből kivonták a zsírtartalmat. Hogy valamilyen íze legyen a "light" joghurtoknak és más termékeknek, cukor került beléjük. Csakhogy a cukor fogyasztása nyomán még többre vágyunk -jegyzi meg a lap.

  2. #2
    Senior Member
    Csatlakozás dátuma
    Mar 2013
    Hozzászólások
    128
    Tetszik adás
    18
    43 tetsziket kapott 25.topicban
    A világ teljes epertermése az amerikai eperszükséglet mindössze 5 százalékára lenne elegendő – olvasható a nemrégiben újból kiadott, A leves hazudik c. könyvben. A különbség az élelmiszeriparban használatos, mesterséges aromákkal hidalódik át. Az eperfagylaltok, joghurtok, torták előállításához eperaromát alkalmaznak, amely egy ausztrál fa fűrészporából készül. De másképpen is lehet imitálni ezt a gyümölcsöt: némi vörös áfonyát különféle aromák segítségével átképeznek eperré, de cseresznye, őszibarack és narancs is készülhet ily módon - írja Hans-Ulrich Grimm könyvében.

    A vörösáfonya ráadásul sokkal jobban bírja a gépi feldolgozást, a sütést és a mélyhűtést, mint a többi gyümölcs. Ha ez az imitátum is drágának bizonyul, akkor szőlőlével vagy céklalével próbálják fenntartani a látszatot - olvasható a Benda Judit által fordított könyvben. Az élelmiszerlobbi ezt többnyire titkolja, miközben évente eurómilliárdokat költ az álanyagokból készített étel- és italreklámokra.
    Az ipar ma mindent felhasznál - a krumplihéjat, a korpát, a kakaóhéjat, a gyümölcspréselés maradékát és más gyártási hulladékot - és mindent átalakít. Egy amerikai élelmiszermérnök sovány tejporból, zselatinból, vízből és festékből tökéletes tükörtojást sütött serpenyőben.
    A szerző szerint elképesztő kísérletek alanyai ma a világ fogyasztói: madártollból bonbon vagy péksütemény készíthető, zöldborsóból marcipán. Miközben senki sem merné megtenni, hogy benzin helyett természet azonos benzinaromát és vizet töltsön az autójába, az élelmiszerrel és az emberi szervezettel ezt nap mint nap megteszik a gyártók.

    Az ételek szép új világa alcímet viselő kötet élelmiszervegyész szerzője lerántja a leplet az ipar olcsó trükkjeiről és afféle mottóként megjegyzi: „Ha ételeink csak olyanok mintha, olyan az ízük, mintha és olyan az illatuk, mintha, akkor a szervezetünk is csak úgy fog működni, mintha..."

  3. #3
    Senior Member
    Csatlakozás dátuma
    Mar 2013
    Hozzászólások
    128
    Tetszik adás
    18
    43 tetsziket kapott 25.topicban
    "Az ember azért hízik el, mert kevés húst és sok szénhidrátot eszik – állítja Szakács József, aki szerint az emberek két fő okból esznek kevés húst. Azt hiszik, a koleszterin egészségtelen és a húsfogyasztás ártalmas. El kell szakadni a szénhidrát-preferáló táplálkozástól! A zsír az emberi szervezet működéséhez nélkülözhetetlen, nem káros az egészségre, ugyanakkor a húsban szegény, szénhidrátokban dús étkezés elhízást okoz – állítja Szakács, aki filmet forgat a témáról, kutatási eredmények, saját és mások tapasztalatai alapján.
    "A fogyasztók fejébe beleverték, hogy a vörös húsok és a zsír fogyasztása egészségtelen; a koleszterin „elakad” az erekben és érelmeszesedést, agyvérzést okoz. Az ex-fitneszedző filmproducer cáfolja a nálunk is általánosan elfogadott tételt. Bár a koleszterin valóban elakad – mondja Szakács –, de a betegségeknek nem ez az fő oka. Az alacsony fehérje- és C-vitamin-fogyasztásnak köszönhetően ugyanis a szervezet nem tud kollagént termelni, a fő baj tehát ez. Így az érfalak tönkremennek és megrepedeznek. A koleszterin ezeket a repedéseket tömi be. Régen a zöldségekben volt vitamin, ma szinte semmi nincs, és húst is alig eszünk. Ezért az első számú elhalálozási oknak ma az érrendszeri megbetegedések számítanak, noha régen ez a betegség nem is létezett.
    Szakács az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatait idézi az elhízásról: a szervezet szerint a világon min. 400 millió kórosan elhízott személy élhet, és legalább 1,5 milliárd a túlsúlyosok száma. Európában 10 év alatt háromszor annyi lett a kövér ember, mint 1997-ben volt.

    Magyarországon 816 000 ember szed koleszterincsökkentőt és alkalmaz koleszterinszegény diétát, teljesen feleslegesen. Nem tudják, hogy az alacsony húsfogyasztás elhízáshoz és sejtjeik állapotának romlásához vezet. Mások spórolásból helyettesítik a húsfogyasztást tésztával és egyéb ételekkel, amiért az egészségükkel fizetnek.

    „Az ember nem mindig volt kövér, elég, ha csak az egy-két generációval ezelőttiekre gondolunk, akiknél szalonnák és kolbászok lógtak a kamrában, az elhízástól mégsem kellett tartaniuk, és a koleszterinnel, azaz a zsírral sem kellett foglalkozniuk” – hívja fel a figyelmet az USA és Magyarország között ingázó, filmproducer és -rendező Szakács József. "A természet jó munkát végzett a testünk megalkotásakor. Az emberi szervezetet 60 százalék víz, 19 százalék fehérje, 15 százalék zsír, 5 százaléknyi ásványi sók, és 1 százalék szénhidrát alkotja. A mezőgazdaság kialakulása előtti időszakban az emberiség táplálkozása is ehhez idomult: az emberek zsíros magvakat és zöldségeket, gyümölcsöket ettek, sok fehérje jutott a szervezetbe az elejtett állatokkal,a szénhidrát-fogyasztás pedig alacsony volt. Ez a táplálkozási arány fordult meg azzal, hogy a szénhidrát-bevitelt növelte az emberiség, aminek az eredménye az elhízás lett.

    Szervezetünk működéséhez két helyről nyerjük az energiát: zsírból, illetve szénhidrátból – magyarázza Szakács. A korai táplálkozási modellből is az látszik, hogy a természet sok zsírt „tett mellénk”, hogy abból nyerjük az energiát, ugyanakkor kevés szénhidrátot kaptunk. Ezt az ősi modellt rúgja fel napjainkban az ajánlott táplálékbevitelt tartalmazó úgynevezett táplálkozási piramis, amikor azt ajánlja, hogy 10-11 százalék húst, azaz fehérjét vigyünk be, és lényegesen több, 55-75 százalék szénhidrátot.

    „Fitneszedzőként sokszor találkoztam azzal, hogy az emberek fogyókúráztak, mozogtak, de mégsem sikerült csökkenteni a súlyukat. Épp ellenkezőleg: a mozgással megnövekedett az energiaigényük, teleették magukat szénhidráttal, és híztak” – mondja Szakács József. Ezért ő is kipróbálta milyen, ha a táplálkozási piramisban szereplő ajánlás szerint táplálkozik. „Lecsökkentettem a fehérjefogyasztást, és megemeltem a szénhidrát-bevitelt. Négy év alatt 25 kiló felesleget tudtam ezzel a módszerrel felhalmozni” – meséli. Ezek után váltott: szinte nullára csökkentette a szénhidrát-bevitelt – azaz nem evett cukrot, kenyeret, egyéb tésztákat, és csak heti kétszer egy étkezésében volt szénhidrát. Eközben a fehérjebevitelt megemelte, és a több hús és zsír fogyasztásával egy év alatt „visszafogyott” versenysúlyára.

    Ennek pedig szerinte az ember hormonháztartásában keresendő az oka. Ha ugyanis bármilyen szénhidrátot eszünk, abból mindenképpen vércukor lesz. A vércukrot pedig az inzulin kiváltja a vérből és zsírrá alakítja, így a magas szénhidrát-fogyasztás, és az alacsony húsbevitel miatt hízunk el – mondja Szakács József. Amikor viszont húst eszünk, a hasnyálmirigy egy glukagon nevű hormont kezd el termelni, ami éppen az ellenkezőjét teszi, mint az inzulin: a bőr alá beépült zsírt „visszarántja” a vérbe, és vércukorrá alakítja. Azzal tehát, hogy lecsökkentettük a húsfogyasztást és megnöveltük a szénhidrát-fogyasztást, ez a „mérleghinta” billent át, és hízott el az emberiség. Miközben beleásta magát a témába, számos olyan kutatási eredménnyel találkozott, amelyek azt igazolják: ha valaki húst eszik és a koleszterinszintje magas, az önmagában nem jelenti számára sem az elhízás, sem az egészségkárosodás veszélyét. Sőt, állítása szerint, ha a koleszterincsökkentők működnének, akkor megölnék az azokat szedőket.

    A koleszterin fontos sejtépítőanyag, nélkülözhetetlen az emberi szervezet számára. Nem csak a sejtek megújulása, és a csecsemők fejlődése elképzelhetetlen a koleszterin nélkül, hanem a csontok és a fogazat épen tartásához szükséges D-vitamin előállításához is létfontosságú. Szükség van rá a fajfenntartáshoz is, hiszen a férfi és női nemi hormon felépítésében is kulcsfontosságú a koleszterin.

    Így már érthető, hogy a természet nem bízta a véletlenre a termelését. Ha ugyanis valaki nem evett egy gramm zsírt sem, akkor is magas koleszterintartalma – persze ha elfogadjuk, hogy az adott koleszterinszint valóban „magas”, ahogyan azt egyébként a gyógyszeripar meghatározta. Utóbbinak tehát nincs köze a zsírfogyasztáshoz, azaz egy vegetáriánus vérében sem alacsonyabb a koleszterinszint, mint egy húsevőében – állítja Szakács. Nem mindegy azonban, hogy milyen a szervezetbe juttatott koleszterin minősége, márpedig az állati eredetű zsír ebből a szempontból kiváló.

    A koleszterinszint állati eredetű táplálékoktól való függetlenségét illetve a magas zsír- és koleszterintartalmú ételek fogyasztásának egyáltalán nem káros hatását a dokumentumfilmjéhez anyagot gyűjtő Szakács számos kutatási eredménnyel támasztja alá. Thomas R. Dawber és munkatársai például 1982-ben közölték eredményeiket a tojásfogyasztás és a szívbetegségek kapcsolatáról, amely az 1949 és 1957 között felvett adataikon alapult. Vizsgálataikból kiderül, hogy semmi különbséget nem találtak azok között, akik heti egy és azok között, akik heti tíz tojást fogyasztottak, sem vérük koleszterinszintje, sem a szívbetegség kockázata terén.
    Frank B. Hu és munkatársai összehasonlították azokat, akik egyáltalán nem ettek tojást, azokkal, akik heti 7–14 tojást ettek. Kiderült, hogy a sok tojást evők szív-és érrendszeri betegségének kockázata nemhogy nőtt volna, hanem még 25 százalékkal csökkent is a „tojásutálókhoz” képest – idézi Szakács a kutatási eredményeket. Ugyanezt támasztja alá Won O. Song és Jean M. Kerver 2000-ben közölt vizsgálata. Ők hat éven át követték 27378 férfi és nő tojásevési szokásait, és azt találták, hogy azoknak, akik heti legalább négy tojást fogyasztottak el, alacsonyabb volt a koleszterinszintjük, mint azoké, akik egy tojást ettek hetente. Sőt, McNamara egy tanulmányában – 24 iparilag fejlett ország tojásfogyasztási adatait elemezve – azt írja, hogy tojásevés védőfaktor a szív és érrendszeri betegségekkel szemben.

    Szakács szerint a tojáshoz hasonlóan nem kell félnünk a szalonnától, illetve más zsíros ételektől sem. Dr. Uffe Ravnskov 2002-ben publikált összefoglalójában rámutatott, hogy koleszterinfogyasztás mértéke semmiféle összefüggést nem mutatott a szív-és érrendszeri betegségek kockázatával. Pedig nagy mintán dolgozott: 190 ezer ember adatait elemezte, a vizsgálatok közt a minimális követési idő 4 év volt, ráadásul hét vizsgálatban a követés 10-16 év közötti időszakot ölelt fel. Ugyanő még kilenc vizsgálatot idéz, melyekben az úgynevezett egyszeresen telítetlen zsírok védőhatását próbálták igazolni, de mindegyik vizsgálat kudarccal végződött, mi több, két vizsgálatban az derült ki, hogy a szívbetegek ettek több „védőzsírt”.
    Szakács több hasonló kutatási eredményt idéz, amelyben például igazolják, hogy a táplálékkal bevitt koleszterin és az érrendszeri megbetegedésekközt semmiféle kapcsolat nincs.

    Érdekes jelenség, hogy Angliában 1910. óta lényegében nem változik a zsírfogyasztás, 1930. és 1970. közt mégis tízszeresére nőtt a szívrohamok száma. csakúgy, mint Amerikában, ahol 1930. és 1960. között folyamatosan csökkent a zsírfogyasztás, 30 év alatt mégis tízszeresére emelkedett az infarktusok száma. Svájcban ugyanakkor a II. világháború után csökkenni kezdett az infarktusok száma, miközben 20 százalékkal nőtt a zsírfogyasztás. Ezekhez hasonlóan elgondolkodtató az is, hogy Spanyolországban 1966. és 1990. közt a kenyér-, rizs- és paradicsomfogyasztás kb. a felére csökkent, míg a marhahúsfogyasztás 96, a sertéshúsfogyasztás 382 , a szárnyasok fogyasztása 312, a teljes tej fogyasztása 73 százalékkal nőtt. „Öngyilkos akar lenni ez a nép? Sajnos megint csalódást kell okoznunk a koleszterinhívőknek, ugyanis 1966. és 1990. között a szíveredetű halálozás a férfiak esetében 25, a nők esetében 34 százalékkal csökkent” – idézi az adatokat Szakács.
    Tehát alapjaiban kell megváltoztatnia az embereknek a táplálkozásról kialakult képet, és „átbillenteni a hintát” a szénhidrát-túlsúlyról a húsfogyasztásra. Szakács szerint többet kell tudnunk testünkről, annak működéséről, amihez a tudást – amivel az emberek visszatalálhatnak a táplálkozási egyensúlyhoz, és lefogyhatnak a túlsúllyal küzdők – is megmutatja filmjében.
    Last edited by Trendo; 04-10-2013 at 07:36 AM.

  4. A következő fórumozóknak tetszett Trendo hozzászólása:


  5. #4
    Administrator Tulelo's Avatar
    Csatlakozás dátuma
    Mar 2013
    Lakhely
    USA
    Hozzászólások
    15,402
    Tetszik adás
    5,004
    4,383 tetsziket kapott 2,954.topicban
    Blog Entries
    4
    Ezt követte a kukoricafeleslegből készült glükóz-fruktóz szirup elterjedése
    Mindenben az van. Italokban, süteményekben. De még a kolbászban is.

    Az amerikai Coca Cola is ilyen édesítőt kezdett el használni cukor helyett.
    Kezdenek visszaszokni a rendes cukorra. Néhány éve lehet venni olyat. A mexikói Coca Colában mindig cukor volt és sokkal jobb vele. Ezért aztán gondolt egyet a Coca Cola és a Pepsi, és elkezdték sima cukorral készíteni. Gondolom hogy érdekelheti az embereket, mert egyre inkább a cukrost veszik és nem a kukoricaszirupost.

    zöldborsóból marcipán
    Ez annyira azért nem durva. Ismertem egy idős szakácsnőt. Ő mondta anyámnak, hogy a II. világháború alatt krumpliból készített gesztenyepürét.

    Persze az más helyzet, ha megfizettetik a drága ételt, aztán szemétet adnak el csak ételnek nevezik.

    A rendes hús és zsiradék nem lehet túl hizlaló, ha mozog is mellette az ember. Gondolok itt arra, hogy régen a parasztemberek kolbászra ették a szalonnát és a fehér kenyeret, mégse híztak el. Persze a mostani állatok tele vannak gyanús dolgokkal, nem csirkefarm van és nem tanya, hanem csirkegyár, amivel testnövelővel meg ki tudja mikkel etetik a szárnyasokat.

    Én a múltkor rákaptam a tükörtojás készítésre. Naponta 4-et ettem. Elég jól voltam tőle, nem éreztem hogy egészségtelen lett volna. Főleg hogy nagyon kevés olajjal készítettem.

  6. #5
    Senior Member
    Csatlakozás dátuma
    Mar 2013
    Hozzászólások
    128
    Tetszik adás
    18
    43 tetsziket kapott 25.topicban
    Egy öreg táplálkozás specialista azzal magyarázta, miért nem ártott a régi öregeknek a sok szalonna fogyasztása, hogy mellé vereshagymát ettek bőségesen

    "Ismertem egy idős szakácsnőt. Ő mondta anyámnak, hogy a II. világháború alatt krumpliból készített gesztenyepürét."
    Annak idején a ravasz cukrászok vízisulyommal helyettesítették a gesztenyét. Később áttértek a tarkababra.

  7. #6
    Administrator Tulelo's Avatar
    Csatlakozás dátuma
    Mar 2013
    Lakhely
    USA
    Hozzászólások
    15,402
    Tetszik adás
    5,004
    4,383 tetsziket kapott 2,954.topicban
    Blog Entries
    4
    Lehet hogy bab volt, nem krumpli. Valamelyik a kettő közül.

  8. #7
    Senior Member
    Csatlakozás dátuma
    Mar 2013
    Lakhely
    nlkná
    Hozzászólások
    198
    Tetszik adás
    21
    35 tetsziket kapott 26.topicban
    Sziasztok!
    Tudtok erről részleteket? Tényleg működik, vagy csak átverés? Esetleg meg van valakinek e-book formátumban? anette larkins: journey to health

    Üdv

  9. #8
    Member
    Csatlakozás dátuma
    Mar 2013
    Hozzászólások
    48
    Tetszik adás
    0
    19 tetsziket kapott 11.topicban
    "2050-re közel két és félmilliárdnyival leszünk többen a Földön" - helyesen: 2050-re újra két és félmilliárdan lesznek a Földön.
    A Föld helyre rázza magát, hiszen két és fél milliárd emberre készült. Ennyien most is ugyanolyan létbizonytalanságban élnek, mint száz éve. Ők minden adottsággal rendelkeznek ahhoz, hogy megvédjék magukat tőlünk. Rómában is, anno a simakezűeket irtották, akármilyen hacukát is szereztek maguknak.
    Üdv

  10. #9
    Super Moderator Don't Panic's Avatar
    Csatlakozás dátuma
    Mar 2013
    Lakhely
    Hungary
    Hozzászólások
    549
    Tetszik adás
    24
    226 tetsziket kapott 123.topicban
    Nem szeretnék elkanyarodni a topic témájától, mindössze nomad-nak szeretnék válaszolni.
    A 2,5 milliárd is sok. Több tanulmány is megegyezik abban, hogy az optimális földi népesség 500 millió körül kellene, hogy legyen, de semmiképpen sem több, mint 1 milliárd!
    Itt egy oknyomozó riporter összefoglalója, amiben még az UNEP is ezen az állásponton van! Na, innentől ezt a témát cereal killer által nyitott népességszabályozó topicban folytassuk, ha valaki válaszolni szeretne!

    knife1: a könyv fenn van a neten .pdf formátumban. Csak miután beütötted a keresőbe a címét klikkelj az "advanced search"-re és annak menüjében a formátum pontnál válaszd a .pdf-et és nyomj újra keresést! Meglesz. Személyesen még nem olvastam, így véleményt nem tudok mondani, de ezek után legalább magad is el tudod dönteni, ha elolvasod.
    Stay calm & never quit. - tulelniatermeszetben.blog.hu

  11. #10
    Senior Member
    Csatlakozás dátuma
    May 2013
    Hozzászólások
    278
    Tetszik adás
    74
    89 tetsziket kapott 57.topicban
    Ezért kezdtem én kertészkedésbe, így már lehetséges egészséges táplálékot enni.
    A maradék néhány milliárd meg egye a hamisított ételeket és gyatra primőröket.
    Még azért messze vagyok a teljes önellátástól, de jól haladok afelé.

Posting Permissions

  • Te nem nyithatsz új topicot
  • Te nem szólhatsz hozzá
  • Te nem csatolhatsz fájlokat
  • Te nem szerkesztheted a hozzászólásaid
  •