Oldala 3 of 3 ElsőElső 123
Eredmény 21 to 24 of 24

Topic: Könyvek

  1. #21
    Junior Member
    Csatlakozás dátuma
    Aug 2014
    Hozzászólások
    22
    Tetszik adás
    10
    11 tetsziket kapott 5.topicban
    David Osborn - Vadászidény

    "A komoly vadásznak gondosan át kell vizsgálnia a fölszerelést. A jól megválasztott, jó minőségű holmi, ha úgy adódik, megmentheti az életét. A rosszul megválasztott, ósdi holmi viszont az életébe kerülhet… Mindent gondosan el kell helyezni a rekeszekre osztott hátizsák külső és belső részeiben, a zsák pedig párnázott vállszíjjakkal és párnázott derékszíjjal fölszerelt alumíniumkereten helyezkedik el. A vadásznak, ezt aligha kell mondani, szüksége van fegyverre is. A gyilkolás olyan klasszikus eszközei közül, mint a nagy íj, a nyílpuska, a dobókés, a bozótvágó, a bumeráng, az indiánok ólomgolyóval ellátott forgókötele, a sörétes puska, a kézi lőfegyver vagy a vadászpuska, talán a vadászpuska a legalkalmasabb; kivált ha arra a rendkívül veszélyes állatfajtára óhajt vadászni, melynek neve – ember."

    Késő ősz van, kezdődik a vadászidény. Amerika vadászparadicsoma felé tart három középkorú úr. Befutottak, sikeresek, egészségesek - egyszóval ők a reklámokból ismert jómódú amerikaiak,az ideál.A vidám-és nem egészen józan-vadásztársaság és az alkalmi szeretők útja egy motelben keresztezi egymást,s mint kiderül:végzetesen...

    Online:
    http://webcache.googleusercontent.co...&ct=clnk&gl=hu

    Letöltve:
    http://ddl2.data.hu/get/0/4794108/Da...adaszideny.pdf

  2. #22
    Senior Member
    Csatlakozás dátuma
    Oct 2015
    Hozzászólások
    235
    Tetszik adás
    241
    135 tetsziket kapott 82.topicban
    116 éve, 1900. január 25-én született Fekete István.

    Jókai Mór után a legnépszerűbb magyar írónak tartják Fekete Istvánt. Könyvein nemzedékek nőttek fel.

    A Somogy megyei Göllén született 1900. január 25-én, a dombóvári származású Fekete Árpád kántortanító és Sipos Anna első gyermekeként. Életének legfogékonyabb korszakát, első tíz évét töltötte szülőfalujában, s ez meghatározta későbbi életét is.

    Az első Matula bácsi

    Itt szerette meg a természetet, a növényeket, az állatokat és a falu egyszerű, de értékes embereit, ahogy azt életrajzi regényében, a Ballagó időben is olvashatjuk. De itt került kapcsolatba a vallással is, mély istenhitének köszönhetően élete legnehezebb korszakaiban is a Teremtőben talált vigaszt. A faluban ismerhette meg élete első Matula bácsiját, Puska András uradalmi csősz személyében, akitől sokat tanult a természetről és az időjóslásról. Az ő beceneve valóban Matula volt.

    Az elemi iskolát Göllén kezdte, de már Kaposváron fejezte be, mert családja a gyermekek továbbtaníttatása miatt a városba költözött. Fekete Istvánnak három húga volt: Ilona, Katalin és Anna. Kaposváron végezte el a polgári, majd a felső kereskedelmi iskolát is. A polgáriban tanára, Vajthó Jenő felfigyelt diákjára, és egy alkalommal a következőt mondta: „Egy jó tollú van köztetek, a Fekete Pista!”

    1917-ben a Zászlónk című cserkészlapban jelent meg első verse. Katonai szolgálatra is Kaposvárra vonult be. Azután elvégzett egy tartalékos tiszti iskolát és nyolc évig katonáskodott. Mint katona iratkozott be aztán a debreceni Gazdasági Akadémiára, ahonnan 1925-ben átkérette magát Óvárra, és ott fejezte be az akadémiát.

    1926-ban végleg leszerelt, és a Baranya megyei Bakócára került segédtisztnek. Ott ismerte meg feleségét, Piller Edithet, akivel 1929-ben kötöttek házasságot. Ezután Ajkára költöztek, ahol 12 évig vezető gazdatiszt lett Nierse Ferenc birtokán. 1930-ban e településen született Edith nevű lánya, 1932-ben pedig István nevű fia.

    Írói munkássága is Ajkán bontakozott ki. 1936-ban a Gárdonyi Géza Társaság regénypályázatán A koppányi aga testamentuma című történelmi regényével futott be, amely 1937-ben meg is jelenhetett. Két évvel később a Zsellérek című regényével kiérdemelte az Egyetemi Nyomda Nagydíját. Elbeszéléseit a Herczeg Ferenc szerkesztette Új Idők, vadásztörténeteit pedig Kittenberger Kálmán vadászlapja, a Nimród közölte.

    Uszálykísérő és halászmester

    Ajkát 1942-ben hagyta el, családjával Budapestre költözött. A Földművelési Minisztériumban helyezkedett el. 1948-ban a minisztériumból eltávolították. Elsősorban a Zsellérek, másodsorban mély vallásossága miatt. 1953-ig nem volt állandó munkája. Uszálykísérőként dolgozott a Dunán. Egyedül az Új Ember katolikus hetilaptól kapott írásaiért némi honoráriumot.

    1953-tól Kunszentmártonban tanított egy halászmester képző iskolában. Itt írta meg a Halászat című tankönyvét. 1958-tól a Kis-Balatonnál helyezkedett el, ahol a Tüskevár című ifjúsági regényén is dolgozott. 1960-ban nyugállományba vonult, és 1970-ben bekövetkezett haláláig még tíz könyve jelent meg. A halála után megjelent könyvekkel együtt közel félszáz művét olvashatjuk.

    Jókai után a legnépszerűbb magyar írónak tartják. Könyvein nemzedékek nőttek fel. Nemcsak író, ifjúsági író, de költő is volt. Eddig 168 versét ismerjük. Írt forgatókönyveket, színdarabokat, mezőgazdasági, halászati és vadászati szakíróként is számon tartják.

    Nézem a sötétséget, de látom a csillagokat

    45 éve, 1970. június 23-án hajnali fél háromkor hunyt el. Először a Farkasréti temetőben búcsúzhattunk tőle, június 25-én. És már elmúlt tíz éve, hogy a szülőfalu, Gölle temetőjébe végleg hazatért. A csecsemőkorukban elhunyt kistestvérek, Antal és Erzsébet mellett, a Szent Vendel-kápolna tövében talált végső nyughelyet feleségével, Piller Edithel és Bogáncs kutyájával együtt.

    Jókai Anna az Írószövetség részéről a következő sorokkal zárta temetési búcsúbeszédét: „Nézem a sötétséget, de látom a csillagokat” – Fekete István írta, ő hagyta ránk ezt a gondolatot. „Erre biztat minket, minden rendű és rangú jóakaratú embert. Nem lehet olyan sötét, hogy ne keressük a felhők mögött a csillagok rezzenéstelen fényességét… Nyugodjanak békében csontjai, de lelke igenis járjon közöttünk, nyugtalanítóan, termékenyítően és vigasztalóan.”

    Nincs még egy magyar író, akinek annyi emlékhelye van, mint Fekete Istvánnak. Négy helyen találunk emlékmúzeumot az országban: Gölle, Dombóvár, Ajka, Kis-Balaton (Diás sziget). Keszthelyen tavaly avatták fel a Matuláriumot, ahol Túri-Török Tibor szobrász alkotásai is megtekinthetők. Folyamatban van a bakócai emlékszoba megvalósulása is. Számtalan emléktábla hirdeti azokat a helyeket, ahol életében megfordult.

    A szülőfaluban, Göllén és Kaposváron két-két emléktáblát is avattunk emlékére és tiszteletére. Legutóbb a Balatonfenyveshez tartozó Imremajorban (2013) lepleztük le emléktábláját. Több tucat iskola, vadásztársaság és óvoda is viseli nevét. Öt településen láthatjuk bronz, illetve kőből készült szobrát: Dombóvár, Gölle, Ajka, Ádánd és Bakóca.

    2013-ban pedig eladták a tízmilliomodik Fekete István-kötetet. Könyveit az orosztól a németen, az angolon és az eszperantón át a vietnamiig mintegy tizenkét nyelvre fordították le. Több művét pedig megfilmesítették, amelyek közül a legismertebb természetesen a Tüskevár.


    http://mno.hu/grund/115-eve-szuletet...istvan-1269442

  3. A következő fórumozóknak tetszett Alfa hozzászólása:


  4. #23
    Senior Member
    Csatlakozás dátuma
    Mar 2014
    Lakhely
    Budapest
    Hozzászólások
    285
    Tetszik adás
    224
    160 tetsziket kapott 95.topicban
    A legjobb túlélőkönyvek. Meg Molnár Gábor

  5. A következő fórumozóknak tetszett venosz hozzászólása:


  6. #24
    Ádám Csaba
    Guest
    Idézet Eredeti hozzászóló Alfa Hozzászólás megtekintése
    116 éve, 1900. január 25-én született Fekete István.

    Jókai Mór után a legnépszerűbb magyar írónak tartják Fekete Istvánt. Könyvein nemzedékek nőttek fel.



    http://mno.hu/grund/115-eve-szuletet...istvan-1269442
    A kedvencem. Ha olvasok valami könyvet, akkor szinte biztos, hogy tőle olvasok valamit!

  7. A következő fórumozóknak tetszett Ádám Csaba hozzászólása:


Posting Permissions

  • Te nem nyithatsz új topicot
  • Te nem szólhatsz hozzá
  • Te nem csatolhatsz fájlokat
  • Te nem szerkesztheted a hozzászólásaid
  •