Oldala 1 of 24 12311 ... UtolsóUtolsó
Eredmény 1 to 10 of 234

Topic: Ehető "özönnövények" és elkészítési javaslatok

  1. #1
    Törölt_fórumtag2
    Guest

    0 Not allowed!

    Ehető "özönnövények" és elkészítési javaslatok

    Én a nagy mennyiségben előforduló vagy nagyon könnyen, permetezés, túlzott gondoskodás nélkül termeszthető növények híve vagyok. Nagyon sok túlélési oldalon kiemelnek olyan növényeket, amelyeknek az íze borzalmas vagy negyedóra keresgélés után kihúznak egy hajszálnál alig vastagabb gyökeret a földből. Nem azt mondom, hogy felesleges ez a fajta tudás, ne értsetek félre. Viszont, rendre megfeledkezünk azokról a növényekről, amelyek nagy mennyiségben tenyésznek a mezőkön, erdőkben vagy éppen könnyen szaporíthatóak a kiskertben vagy néhány földdel teli ládában a balkonon.
    A vesszőparipám a csicsóka. Egy kiskert elláthat egy családot ennivalóval. Már több helyen propagáltam kedvenc növényemet.
    Úgyhogy kezdeném ezzel.

  2. #2
    Törölt_fórumtag2
    Guest

    0 Not allowed!
    A Növénytermesztés rovatbeli hozzászólásomat ide is bemásolom, kezdésnek:

    A CSODÁLATOS CSICSÓKA

    Néhány évvel ezelőtt említette egy kollégám, hogy a kertjéből tavasszal vödör számra szedi ki a túlszaporodott csicsóka gumókat. Kértem, hogy hozzon belőle néhányat, próbaképpen. Kaptam is egy 20 literes vödörrel már palánta állapotú, kizöldült gyökeret. Szép sorba elültettem őket és őszre jött a meglepetés. Egyetlen kis gumóból, egy-másfél kilónyi termés lett.



    Mi is ez a növény? Észak-Amerikából származik, az őslakosok által termelt és előszeretettel fogyasztott, a napraforgóval rokon évelő gumós növény. Európában először a franciák és az oroszok kezdték el termelni. Franciaországban jelenleg 200ezer hektáron termesztik. Magyarországra a XVII. században került be, több-kevesebb sikerrel. A XX. század elején még emberi fogyasztásra alkalmatlannak tartották, annak ellenére, hogy a szegényebb néprétegek étrendjében rendszeresen szerepelt. Az 50-es években nagyipari TSZ módszerrel próbálkoztak, de sem a felszedésére, sem pedig a tárolására nem voltak felkészülve, így kútba esett terv vált belőle.

    Éghajlat és talaj iránt rendkívül csekély igényű. Hazánkban szinte mindenhol termeszthető. Sőt vadon is megterem, a környékünkön ismerek olyan helyet, ahol évtizedek óta jelen van, annak ellenére, hogy nagyon sok a vaddisznó. A nemes változatnak befásult vastag barna, a vadnak zöld, vékony szára van, 2-4 méteresre is megnő. Erdélyben komoly probléma a vízpartokon nagymértékben elszaporodott és uralkodóvá vált vad változat. Termel egy csírázást gátló anyagot, amellyel vetélytársait, a gyomokat tartja távol magától. Viráguk a napraforgóra emlékeztető, de annál jóval kisebb, tenyérnyi nagyságú. A magját nem tudja beérlelni a klímánkon, gumóról szaporítható. A jó vetőgumó úgy egy centi átmérőjű.

    Gumója a fagy iránt érzéketlen, a talajban teleltethető, sőt javallott, hogy ott tároljuk és mindig frissen szedjük. Pincében nehezebben áll el, érzékeny a nedvességre és a penészre. Több fajta színben létezik, lehet sárga, vörösesbarna, lilás, vajszínű stb. Nekem a világos vajszínű változat van. Rendkívül bőtermő.

    A gumók 20-28% szárazanyagot tartalmaznak, ennek 14-16%-a inulin és polifruktozánok, 6%-a fehérje és nyersrost. Tartalmaz káliumot, kalciumot, magnéziumot, cinket és vasat. Vitamintartalma: béta karotin, B1, B2, niacin és C. Rosttartalma 5-6-szor nagyobb a burgonyáénál, így könnyen jólakottság érzetet kelt.

    Cukortartalma az emésztés során gyümölcscukorként szívódik fel, ezért cukorbetegek is fogyaszthatják. Mellékesen megjegyezve, pálinkát is főznek belőle, üzemanyagként is hasznosítják. Turmixolt levét természetes teljesítménynövelőként sportolóknak adják.

    A francia konyha egyik kedvelt körete, libamáj, homár, szarvasgomba, nemes halak, kagyló mellé tálalják. Fogyasztható nyersen, salátákban, sütve, főzve, párolva, szószként, turmixban, levesként, főzelékként. Én chipsként is szeretem, de vajas kenyérre felkarikázva sem utolsó. Nem is beszélve a lapcsánkáról. Íze a retekre, karalábéra hasonlít. Szárát tüzelőként és kiskérődzők takarmányaként hasznosítják. Zöldtakarmányként évente háromszor is kaszálható, de ebben a formában felhasználva a gumó termelés erősen megsínyli.

    No, de miért is tartják gyógynövényként számon? Jelenlegi ismereteink szerint a leggazdagabb inulin forrás. Az inulin a szervezet öngyógyító képességét maximalizálja. A meghatározás szerint „olyan vízben oldódó nagyméretű rost, amely a bélben sértetlen marad és így magához vonzza a jó baktériumokat a táplálkozásra”. Gyógyítja illetve megelőzi a gyermekkori étel allergiát, a szív-és érrendszeri betegségeket, a rák egyes fajtáit, a cukorbetegséget és az elhízást. Sőt még kozmetikumok alapanyagaként is használják, mivel csökkenti a bőr ráncképződését.

    Hatalmas előnye, hogy nem kell permetezni, természetes betegsége, élősködője, parazitája nincs. Néhány rágcsáló állítólag kedveli, én ilyet nem tapasztaltam.

    Nagyon el tud szaporodni, ezért sok helyen deszkával, kövekkel határolják be a termesztésre szánt területet. A kapálást, talajlazítást, trágyázást, locsolást meghálálja, de ezek nélkül is nagyon jól el van. Van olyan, akit a hüvelyesekhez hasonlóan felfúj, valakinek nem jön be az íze. Mások bolondulnak utána. Mindenkinek, saját magának kell kipróbálnia, hogy ízlik-e vagy sem. Könnyű hozzájutni, piacokon és a neten is sok helyen árulják, nagyjából krumpli árban.



    Most eljutottunk az utolsó gondolathoz: miért is hasznos ez a növény egy társadalmi összeomlásra, katasztrófa helyzetre vagy éppen háborús szituációra felkészülőnek?

    Mint már említettem, vadon is találkozhatunk vele, olykor igen nagy mennyiségben. Különösen patakok mentén, a patakmeder oldalában. Szabadon szedhető, a hivatalos megfogalmazás szerint veszélyes inváziós faj, özönnövényként tartják számon. Nézzük az érme másik oldalát: szabadon növő élelmiszer forrás és immun erősítő gyógyszer, cukorbetegeknek a túlélést is jelentheti egy gyógyszerek nélküli világban. Ha kertünkben, itt-ott szabad területen szaporítjuk, egy összeomlás idején elláthat bennünket élelemmel. A menekülési útvonal menti pihenőhelyeken, a rejtett bázis közelében termeszthetjük feltűnés nélkül, aki nem ismeri, maximum a virágát tépi le. Ha bezárnak a boltok és előbb-utóbb elfogynak a felhalmozott készleteink, csak egy ásó kell ahhoz, hogy hozzájussunk és a száznál több elkészítési recept segítségével máris ételt tehetünk az asztalra.

  3. #3
    Senior Member
    Csatlakozás dátuma
    Dec 2013
    Lakhely
    Csongrád megye
    Hozzászólások
    1,055
    Thumbs Up
    Received: 13
    Given: 41

    0 Not allowed!
    Élelmiszer növényként kevesek által ismert, és használt "gyomok" a gyermekláncfű és a lúdhúr.
    Ha be akarsz verni egy szeget, nem kell a felhajtás és a hűhó,
    fogd a kalapácsot és üsd a r..adt szeget még be nem megy!

  4. #4
    Törölt_fórumtag2
    Guest

    0 Not allowed!
    Csicsóka krémleves:

    Hozzávalók 4 főre számolva:
    -1 ek. étolaj
    -1 fej vöröshagyma
    -1 kg csicsóka
    -1 db krumpli
    -1-2 babérlevél
    -só, bors
    -fél citrom leve
    -1 kis pohár kefír

    Elkészítés:
    A forró olajban a finomra vágott hagymát megpuhítjuk. A megtisztított, feldarabolt csicsókát és a krumplit néhány percig pároljuk rajta, majd annyi vízzel felöntjük, ami éppen ellepi. Hozzáadjuk a fűszereket és puhára főzzük.
    Utána hozzáadjuk a kefírt és a citromlevet, a babérlevelet kivesszük, majd öszzeturmixoljuk az egészet. Én pirított kenyér kockákkal szoktam tálalni.

  5. #5
    Törölt_fórumtag2
    Guest

    0 Not allowed!
    Idézet Eredeti hozzászóló shadow177 Hozzászólás megtekintése
    Élelmiszer növényként kevesek által ismert, és használt "gyomok" a gyermekláncfű és a lúdhúr.
    Gondolom a lúdhúr azonos a tyúkhúrral?
    Ha vannak recepteid, megoszthatnád másokkal is.

  6. #6
    Senior Member
    Csatlakozás dátuma
    Dec 2013
    Lakhely
    Csongrád megye
    Hozzászólások
    1,055
    Thumbs Up
    Received: 13
    Given: 41

    0 Not allowed!
    Nos, a gyermekláncfű leginkább salátaként élvezhető.
    A lúdhúr/tyúkhúr (nem összetévesztendő a réti tikszemmel!) önmagában elég ízetlen, tehát inkább "töltőtömegként használatos"
    pl. levesek sűrítésére, főzeléknek, köretnek.
    Finom például így:
    -megtisztítjuk, megmossuk, a vastagabb szárakat eltávolítjuk.
    -Füstölt szalonnát kissé kiolvasztunk, teszünk hozzá fokhagyma pépet, egy deci vizet kicsi sót, borsot, (köményt) ízlés szerint
    -vöröshagyma karikákkal (esetleg csípős paprikával) és répacsíkokkal gazdagítjuk a megtisztított lecsepegtetett lúdhúrt és az edénybe (fóliába) tesszük.
    - rátesszük a fűszerezett húst (szükség szerint bármi lehet) és betakarjuk még egy adag zöld keverékkel a tetejére tegyünk a szalonnából egy darabot
    - lassú tűzön ~40 percig pároljuk
    Jó étvágyat!

    Aki nem szokott hozzá, azt a lúdhúr esetleg megf.sathatja.
    Ha be akarsz verni egy szeget, nem kell a felhajtás és a hűhó,
    fogd a kalapácsot és üsd a r..adt szeget még be nem megy!

  7. #7
    Senior Member
    Csatlakozás dátuma
    Dec 2013
    Lakhely
    Csongrád megye
    Hozzászólások
    1,055
    Thumbs Up
    Received: 13
    Given: 41

    0 Not allowed!
    A csalánból sört lehet főzni, főzeléket főzni, tésztát gyúrni.
    Ha be akarsz verni egy szeget, nem kell a felhajtás és a hűhó,
    fogd a kalapácsot és üsd a r..adt szeget még be nem megy!

  8. #8
    Törölt_fórumtag2
    Guest

    0 Not allowed!
    Tyúkhúr,a mit mindenhol megtalálhatunk és hihetetlen nagy mennyiségben!

    http://terebess.hu/tiszaorveny/vadon/tyukhur.html

  9. #9
    Törölt_fórumtag2
    Guest

    0 Not allowed!
    Ide is bemásolom a csalános hozzászólásomat:

    EGY KIS CSALÁNOZÁS

    Ha tavasz, akkor indulhat a (nagy) csalán szedése. Sokak számára csak egy kellemetlen gyomnövény, de a valóságban egy nagy felhasználási területtel rendelkező gyógynövény és nem elhanyagolható táplálékforrás. Özönnövény, egy-egy területen képes nagy mennyiségben elszaporodni. Ez utóbbi képessége lehetővé teszi, hogy viszonylag csekély erőfeszítéssel rövid idő alatt begyűjtsük az ebédre valót. Évek óta rendszeresen fogyasztom.

    Rögtön figyelmeztetéssel kezdeném: ha allergiásak vagyunk rá, ne fogyasszuk, teaként való felhasználása esetén maximum hat hónapos kúra javasolt, napi 1,5 dl (8-12 gr) , főzelékként legfeljebb hetente egyszer. Hogy miért? Egy egészséges ember esetében is, túladagolása allergiás rohamokat okozhat. Gyomorpanaszok, bőrégés és vizeletpangás fordulhat elő, nagyon ritkán fulladásos reakciók.
    Ésszel lehet fogyasztani, ész nélkül nem.

    Gyógynövény, oldalakat lehetne arról írni, hogy mi mindenre jó.
    Néhányat kiemelnék: csökkenti a húgysav szintet, vese-és hólyagkő ellen kiváló, húgyuti fertőzések, allergia, premenstruációs szindróma, isiáz, lumbágó, reuma, köszvény elleni gyógyhatása ismert. Immunerősítő, vizelethajtó, vértisztító, tejelválasztást serkentő, gyulladás csökkentő, hajnövesztő, prosztata gyógyító, ízületi bántalmakra fájdalomcsillapító, egyes bőrbetegségeket megszüntető.
    Teája feloldja a szervezetben felhalmozódott, anyagcseréből eredő salakanyagokat, méregteleníti a szervezetet, a vesét fokozott működésre sarkallja. A húgyutak és a teljes emésztőrendszer tisztítása, ezzel együtt az immunrendszer erősítése. Teája rendkívüli élénkítő hatással rendelkezik, sok benne a vitamin és az ásványi anyag.
    Béta karotint, C, B és K vitaminokat, flavonidokat, klorofillt, vasat, káliumot és kalciumot tartalmaz.
    Rostjaiból a háborúk idején szövetet szőttek. Valaha használták arra is, hogy hideg időben megcsapkodták a kilógó végtagokat, hogy vérbőséget és melegség érzetet keltsenek.


    Szereti a nitrogénben gazdag talajt, ideális számára az ültetett akácos, megtalálható nedves erdőkben, mocsarakban is. 50-150 cm magasra nő meg. Minden egyes részét csalánszőrök borítják, amelyek hangyasavat rejtenek magukba. A hozzájuk érőnek égető, viszkető érzést okoznak, apró kiütésekkel. Mi még szerencsések vagyunk, de Ázsiában él egy olyan fajtája, aminek a csípése akár egy évig is fájdalmas marad…
    Szerintem külsejéről felesleges több szót ejteni, mindenki ismeri, hogy miként néz ki. Akit megcsípett, az soha nem felejti el.

    Ami sokkal érdekesebb, a szedése és az elkészítése. Főzeléknek, levesnek csak tavasszal szedjük, amikor még zsengék, nem csípős ízűek a levelei és lehetőség szerint, kesztyűben. A hajtás felső részének 4-5 levelét csippentsük le, az a tökéletes alapanyag. Ilyenkor lehet a fagyasztót is feltölteni vele, hogy a későbbiekben se kelljen lemondani róla.
    Teának viszont a virágzás megkezdése előtti időszak a legjobb, akkor van benne a legtöbb hatóanyag.

    Én így szoktam belőle főzeléket készíteni: a csalánleveleket előfőzőm negyed órát, hogy a hangyasav távozzon belőle, hagyom állni egy kis időt, majd leszűrőm, lemosom és kinyomkodom a levét. Utána vágódeszkán késsel feldarabolom finomra és a már elkészített lisztes rántásba beleteszem, vízzel felöntöm és fűszerezem sóval, borssal, fokhagymával vagy medvehagymával, esetleg tejföllel dúsítom és az egészet összefőzöm. Majd tükörtojással tálalom.
    Tojásrántottába is kedvelem, fantasztikus ízt ad neki.


    Aki önellátásra akar beállni, annak erősen ajánlom a csalánt, hetente egy családi étkezés már megoldható vele, nem kell, hogy helyet foglaljon a kertünkben, szinte mindenhol van egy csalános a környéken. Ha huzamosabb időt töltünk valahol az erdőben, biztos, hogy tudunk a közelben egy étkezésre vagy teára valót összeszedni.

    Mellékesen megjegyzem, hogy leve, növényvédő szerként is használható. Bevastagítja a növények leveleit, így ellenállóbbá teszi a gombás betegségekkel és a kártevőkkel szemben.

  10. #10
    Törölt_fórumtag2
    Guest

    0 Not allowed!
    Idézet Eredeti hozzászóló shadow177 Hozzászólás megtekintése
    A csalánból sört lehet főzni, főzeléket főzni, tésztát gyúrni.
    A tészta és a sör receptedet ide is feltehetnéd. Köszi

Posting Permissions

  • Te nem nyithatsz új topicot
  • Te nem szólhatsz hozzá
  • Te nem csatolhatsz fájlokat
  • Te nem szerkesztheted a hozzászólásaid
  •