Oldala 1 of 6 123 ... UtolsóUtolsó
Eredmény 1 to 10 of 54

Topic: Erdők

  1. #1
    MPF támogató Mizu's Avatar
    Csatlakozás dátuma
    Dec 2013
    Hozzászólások
    1,006
    Thumbs Up
    Received: 0
    Given: 0

    0 Not allowed!

    Lightbulb Erdők

    Az emberiség egyik elvitathatatlan segítője a fa.
    Manapság érdemtelenül keveset beszélnek róla. Felhasználható építkezésre, energiának, gyümölcsfák pedig élelmet adnak.

    Miért ez a nagy suttyantás? Azért, hogy minél kevesebben használják, alkalmazzák, akik ezzel esetleg segíthetik saját függetlenségüket.

    Kis erdőket létrehozni azért érdemes, mert gondozásuk így egyszerűbb, védelme olcsóbb..


    Egyből egy érdekességgel kezdhetnénk a sort.

    Császárfa

    A császárfa egy kis kínai csoda

    A harmadik világ sok országában a honos erdők területének csökkenése, az épületfa és tűzifa igény növekedése elmélyítette a szociális, környezeti és gazdasági nehézségeket.

    Ezek megoldására egyebek között a vidéki lakosok részére erdőművelést javasolnak. A császárfa (Paulownia tomentosa) kiválóan alkalmas erre a célra.

    Kínában 11 fajtáját használják az erdőművelésben. A mezőgazdasági területeken 2 millió hektárt telepítettek belőle.Ez a mennyiség kiegyenlítheti az épületfa, tűzifa és a takarmánynövények hiányát, másrészt javíthatja a mezőgazdasági termelés hatékonyságát, és megelőzi a további talajpusztulást.

    csaszarfa.jpg

    A császárfa hasznos tulajdonságai:

    - Jól alkalmazkodik a környezethez. Megél a síkságokon és a hegyvidékeken és mindenféle talajon. A jóminőségű tápdús, a száraz sovány talajon, az erdőtalajon, a szubtrópusi agyagtalajon, a trópusi laterites talajon és a száraz sztyeppeken is. Általában jó mélyen gyökeresedik, 2 méternél mélyebbre is lehatol.
    - Jól alkalmazkodik a mérsékelt a meleg és a trópusi éghajlathoz is. Fajtától függően elviseli a 20 C fok alatti fagyokat is. Legjobb azonban a 13 – 25 C fok közötti tartomány. Szélsőséges csapadékviszonyok között is megél. (500 -3000 mm/év)
    - Gyorsan nő, évente 2 m magassági és 4 -5 cm átmérő gyarapodásra lehet számítani. Egyes források 6 – 8 méteres növekedést említenek, de az valószínűleg túlzás.
    - Mivel mélyen gyökeresedik, nem zavarja a közelében élő termesztett növényeket.
    - Javítja a mikroklímát, 20 – 50 %-kal gyengíti a szél szárító hatását. Növeli a levegő páratartalmát, így javíthatja a köztes termesztésű őszi búza, vagy a köles hozamát, ha megfelelő sűrűségben van az adott kultúrában.
    - Fája könnyű és nagyon értékes. Használható bútorkészítésre, furnérlemez gyártásra, hangszerkészítésre, szobrok készítésére, épületfának.
    - Ágai tűzifának használhatók, egy 10 éves fa 100 kg száraz ágat ad.
    - Levében 16,2 % protein, 9,4 % szénhidrát van az értékes ásványi anyagok mellett. Ezért szolgálhat zöldtrágyaként és takarmányként is. Egy 10 éves fa 80 kg levelet ad évente.
    - Gyógyhatású a levele, a virága és a kérge is.

    Ha mezőgazdasági termesztés a cél, akkor 40 – 67 fát kell ültetni hektáronként. Köztes termesztés lehetséges búzával, kukoricával, gyapottal, kölessel. Nem ajánlják szezám és édesburgonya társítására, mert csökkenti azok termését. 50 fa ily módon 20 – 30 köbméter fát termel 10 éves korára.

    Ha fatermelés a fő cél, akkor 200 fát ültetnek egy hektárra. Négy év után, a kezdeti kétszeri letermelést egyre csökkentik, így 10 év alatt 37 tonna fát termelhet hektáronként. Mivel a tuskói nagyon erőteljesen sarjadnak, alkalmas a "cut and coming" művelésre, amikor a sarjakat zöldtrágyának vagy takarmánynak hasznosítják. Szaporítása magvetéssel és gyökérdugványozással lehetséges.

    Forrás: www.idrc.ca


    Figyelem!
    A neten kaphatóak különféle palánták ez előnevelt csemeték.
    Áruk 1600-9000 Ft között változik.. darabonként!
    Úgy néz ki, hogy ebbe is belecsúszott egy kis pilótajáték.

    Állítólag Magyar szabadalom a Smaragd fa. Szinten 6-8 ezer Ft az ára.

    Kéretik odafigyelni!



    Összegezve a fenti Császárfának tulajdonságait, ültetésükkel kaphatunk egy biztos és előre kalkulálható jövedelmet. Levelei állattartásra, humuszkészítésre alkalmasak.
    Faanyaga gyorsan, már 4. évtől vágható. A kivágott tarvágás, újra kinő.
    Mi kellene még egy folyamatos faanyag utánpótláshoz?
    http://dhwf.daisypath.com/fKbkp2.png


    Minden és mindenki jó valamire ! Más nem, elrettentő példának !
    http://index.hu/tudomany/2014/03/17/...n_a_vilagvege/

  2. #2
    P
    Guest

    0 Not allowed!
    Talán Neked sikerül propagálni a faültetés mellett.
    Elgondolkoztam azon, hogy régen hogyan volt elég egy állítólag apró méretű telek egy paraszti családnak, azt is beleszámítva, hogy a munkájukért a fizetség gyakran liszt, és egyéb alapanyag volt. Azon kívül, hogy a szakajtónyi gyerek (legalábbis az 1700-as évektől biztosan) gyakran módos gazdáknál kötött ki már nagyon fiatalon, és nem a szülőknek kellett etetni a sok éhes szájat, én még gyerekkoromban is a nagyszüleimmel tartottam, hogy kiegészítésként szedjünk az erdőből növényeket, gombákat. Régen a gyűjtögetésnek nagy hagyománya volt, ma már igen szegényes a tudásunk.

    Másrészt a kecskéket is azért választanám, mert azok a legalkalmasabbak a lombtakarmányozásra. Ugyanis a gabona leváltását alapozgatom, ha lisztről vagy állati takarmányról van szó. (Erdőkert.)

    A császárfa túléléshez tökéletes, de mondjuk békeidőben eszem ágában sincs a telkemre telepíteni, mert semmi keresnivalója a környékemen.

  3. #3
    MPF támogató Mizu's Avatar
    Csatlakozás dátuma
    Dec 2013
    Hozzászólások
    1,006
    Thumbs Up
    Received: 0
    Given: 0

    0 Not allowed!
    Idézet Eredeti hozzászóló Plafon Hozzászólás megtekintése
    A császárfa túléléshez tökéletes, de mondjuk békeidőben eszem ágában sincs a telkemre telepíteni, mert semmi keresnivalója a környékemen.
    Na ezt most nem értem!
    Csak arra tudok gondolni, hogy nem fér meg két (dudás) császár egy telken!

    A világvégével valóban a "túlélősdi" kezdődik. A prepperkedést már jóval hamarabb művelni kell(ene).
    Ismétlem a fentieket:
    A császárfákat már 4 évesen lehet vágni. 8 évesen öles vastagsággal rendelkeznek.
    4 éves kortól 40 kg levelet ad (később akár 80 kg-t) mellékesen, ami takarmányozáshoz is jó.
    Tarvágás után megint kihajt és megint 4-8 év múlva vágható.
    Egy mikropepperbázis környékére kiváló tehát, hiszen védeni hathatósan minél kisebb területet lehet.
    http://dhwf.daisypath.com/fKbkp2.png


    Minden és mindenki jó valamire ! Más nem, elrettentő példának !
    http://index.hu/tudomany/2014/03/17/...n_a_vilagvege/

  4. #4
    MPF támogató Mizu's Avatar
    Csatlakozás dátuma
    Dec 2013
    Hozzászólások
    1,006
    Thumbs Up
    Received: 0
    Given: 0

    0 Not allowed!
    Kiegészítés a császárfához.
    Most olvastam egy fórumon:
    Nagy duma csak hogy a császárfa kiváló tűzfa. Elsősorban bútorfa. A kalóriát meg Kg-ban adják meg a császárfa 300Kg/köbméter az akác 900Kg/köbméter. A császárfából legalább 3X annyi kell térfogatra 3X akkora tüzelőtároló és 3Xannyit kell a kazánra rakni belőle, ezekről nem ír senki, pedig el kell gondolkodni rajta ez a valóság. A smaragdfát visszaveszik 50.000Ft /köbméter de csak 300Kg a súlya 3 Köbméter 150.000Ft ez kb 900Kg 1 köbméter tűzifának felel meg igen drága lenne vele fűteni.

    Egy valamit nem ír le senki hogy a kalóriát kilóra mérik és a császárfa csak 300Kg/köbméter az akác cser meg 900-950 Kg. Tehát akkor hogy is vagyunk? Ha átveszik a rönk köbméterét 50.000Ft-ért nehogy már eltüzeljem. Ki az aki évek óta ezzel fűt mert dicsekedett de amikor képet kértem a kivágott fákról vagy a tüzelő tárolóról semmi válasz. Ez épület és bútorfa 470C a lobbanáspontja nem is akar begyulladni.
    Tehát épület és bútorfának jó elsősorban. ...és levelei takarmánynak

    A képeket nézve nagyon-nagyon hasonlít az ecetfa kérgére. Talán távoli rokonok. Arról tudjuk, hogy szintén puha/könnyű, gyorsan növő fafajta. Nálam abból kisebb erdő van a ház mögött ami rendszeresen a grillezni való évi famennyiséget szolgáltatja.
    http://dhwf.daisypath.com/fKbkp2.png


    Minden és mindenki jó valamire ! Más nem, elrettentő példának !
    http://index.hu/tudomany/2014/03/17/...n_a_vilagvege/

  5. #5
    Senior Member fater.lajos's Avatar
    Csatlakozás dátuma
    Jul 2013
    Hozzászólások
    1,001
    Thumbs Up
    Received: 18
    Given: 1

    0 Not allowed!
    Ha menedéket építesz, és el akarod rejteni a bozótosba, akkor nagyon jó...

  6. #6
    Senior Member Salmo's Avatar
    Csatlakozás dátuma
    Mar 2013
    Lakhely
    Pestűl négy fertályóra járásra délre.....
    Hozzászólások
    393
    Thumbs Up
    Received: 0
    Given: 0

    0 Not allowed!
    Bár akkor már inkább gledicsia, elég komoly tüskéi vannak és annak a termését még én is megeszem.....

  7. #7
    Senior Member raktaros's Avatar
    Csatlakozás dátuma
    Mar 2013
    Lakhely
    A raktárban
    Hozzászólások
    3,479
    Thumbs Up
    Received: 6
    Given: 115

    0 Not allowed!
    Idézet Eredeti hozzászóló Salmo Hozzászólás megtekintése
    Bár akkor már inkább gledicsia, elég komoly tüskéi vannak és annak a termését még én is megeszem.....
    Gyűjtöttem magokat, le is forráztam a tanács szerint, de nem keltek ki

  8. #8
    Senior Member
    Csatlakozás dátuma
    Mar 2013
    Hozzászólások
    1,551
    Blog Entries
    6
    Thumbs Up
    Received: 141
    Given: 7

    0 Not allowed!
    Idézet Eredeti hozzászóló Plafon Hozzászólás megtekintése
    Ugyanis a gabona leváltását alapozgatom, ha lisztről vagy állati takarmányról van szó. (Erdőkert.)
    Nem kell leváltani a gabonát. Vegyesen kell elvetni árpát/zabot pillangósvirágúval (lucerna, herefélék), és mikor a gabona a tejesérés kezdetén van (a szemek már teljesen kialakultak, de nagyon puhák, ujjbeggyel összenyomhatók), akkor le kell kaszálni az egészet. Hagyni megszáradni, és bálázni vagy kazlazni. A benne lévő magmennyiség tökéletesen elegendő az állatoknak, ráadásul a zöldtömeg is megvan. A kérődzőknek (marha, juh, kecske) nem a gabona a természetes tápláléka, hanem a fűfélék. A gabonát azért etetik vele, hogy hízzon, vagy sok tejet adjon. Ha önellátás kell, akkor egyik sem szempont. Egy tehén tejét sem tudja elfogyasztani egy család (természetszerű takarmányozással és gyenge genotípussal is 5-6 liter/nap; ha jó minőségű a legelő, és jó tejes a tehén, az abrakkiegészítés nélkül is lehet 10 liter fölötti mennyiség, abrakkal 15 liter), és 4-5 kecske is bőven ad annyit már.

    Idézet Eredeti hozzászóló Salmo Hozzászólás megtekintése
    Bár akkor már inkább gledicsia, elég komoly tüskéi vannak és annak a termését még én is megeszem.....
    Pontosan. A császárfa valamilyen szinte ugyanúgy egy túlhájpolt szupernövény, mint az összes többi hasonló. Nem idevalósi, és ennek valamilyen oka kell, hogy legyen. Évezredek óta megvan a kereskedelmi kapcsolat a kínaiakkal, és mégsem kezdték el idetelepíteni a fát. Ahogy a libanoni cédrust sem. Pedig annak idején is nagy mennyiségben használták a fát mindenre.
    Elhiszem, hogy nagyon jól alkalmazkodik, de nem hinném, hogy hosszú távon jobb lenne, mint egy tölgyes vagy bükkös, amiből őshonos erdők vannak a Kárpát-medencében.

    Túlélő/low-tech/prepper életmódhoz sem biztos, hogy a legjobb.
    Ha faanyagnak akarod, akkor gyengébb, mint az akác, vagy a csonthéjasok fája. Tüzelőnek szintén.
    Ha csak tüzelőnek, energiafának, akkor a hazai fűz- és nyárfélék simán lenyomják növekedésben. Másrészt kézi eszközökkel hogyan csinálsz tarvágást nagy területen? Mert az energiaerdőket faaprítóval "aratják", ami egy 10 milliós gép használtan is. Valamint kell mellé brikettáló vagy bálázó, egy milláért. Ráadásul csak 4-5 évente tudsz nagy mennyiséget leszedni. Ha pl. rostkendert telepítesz, azt évente vághatod, nagyobb mennyiséget ad (évente 80-100 tonna zöldtömeg hektáronként, szárítva ennek a fele), ha hagysz meg belőle magnak, az összes olajos növény közül annak a zsírsavösszetétele a legjobb az egész világon. Épületfának ugyan nem jó, de minden másra ugyanúgy használható. Tüzelő témában egy gyors összehasonlítás: kisbálás kazánban használtam búza illetve lenmag (aminek a kendernél gyengébb rostjai vannak) szalmáját. A lenszalma a rostok miatt kétszer annyi ideig ég (a búza szára üreges, a sok levegő miatt hamar ellobban, a lenszalma egy-másfél órán keresztül izzik), és mivel semmire nem használható, feleannyiért adják, mint a búzaszalmát. A búza ugye almolásra jó, egy kisbála 200-250 forint körül van. A lenszalma 100 forintért elvihető. Persze búzát sokkal több helyen termesztenek, mint lent.
    Ha bozótot akarsz, vagy takarmányt, az akác és gledícsia jobb, ugyanis szintén gyorsan nőnek (még ha nem is ennyire), tüskések, és a termésük emberi fogyasztásra is alkalmas (a gledícsia nem sokban különbözik a búzától, az akác pedig pillangósvirágú, egy gyengébb homoki bab fehérjetartalmát eléri). Az akác méhlegelő is. Ha a bozót mellett a terület határán 10 méterenként van egy-két méhkas, az talán a tüskéknél is jobb visszatartó erő a rosszban járkálóknak.

  9. #9
    MPF támogató Mizu's Avatar
    Csatlakozás dátuma
    Dec 2013
    Hozzászólások
    1,006
    Thumbs Up
    Received: 0
    Given: 0

    0 Not allowed!
    Jók az érveid!

    Akkor nézzük a lepényfát. (igazából nem is ismertem gledicsia szót és rá kellett keresnem.. de mint kiderült sokan nem így ismerik )
    Ezeket írják róla:

    A gledícsia, más néven lepényfa az akáchoz rendkívül hasonló megjelenésében. A külső megjelenés mellett fizikai jellemzői, megmunkálhatósága is hasonlít az akácra (kemény, tömör szálszerkezet, tartós, könnyen szárad, kicsik a zsugorodási mutatói). Az akáctól eltérő tulajdonsága színe, ami piros árnyalatú, valamint ritkasága. Csak szórványfaként jelenik meg erdeinkben, ezért ritkán használják fűrészüzemek, mert beszerzése esetleges, kisebb mennyiségben viszont ajánlható azok számára, akik otthonukba jó minőségű és egyedi fa alapanyagokat szeretnének látni.

    -----
    Gledícsia, lepényfa
    Gleditsia triacanthos L.

    Az Észak-Amerikából származó gledícsia közismert növény, ezért részletes leírása fölösleges. Mindenki ismeri hosszú, csavarodott, barna hüvelytermését, amely nyár végére megbarnulva, nagy számban lóg a fákon, és tél közepétől hullik le a földre. Van olyan példánya, mely egészen tavaszig a fán marad.

    Sokan szentjánoskenyérnek hívják, holott ez nálunk nem él meg, mert melegigényét a mi éghajlatunk nem elégíti ki. (Nevezik még krisztustövisnek is a töviskoronára emlékeztetve, de ez a faj a Szentföldön Krisztus korában sem élt, és most sem él, tehát nem lehetett a töviskorona alapanyaga.) Általában nagy, háromágú tövisei vannak – innen ered latin neve –, de ismert tövistelen változata is (var. inermis). Nagyobb ültetvények létesítése esetén madárkárok ellen célszerű ezt telepíteni, mert a madarak időnként rászúródnak a tövisre. Levele az akácra hasonlít, csak jóval apróbb levélkékből áll. Egyszeresen vagy kétszeresen szárnyaltak. Parkokban, közterületeken, temetők körül gyakran telepítik. Időnként elvadult példányait is látni lehet a települések körül. Az elmúlt évek szélsőséges időjárásai ellenére – hol sok volt a csapadék, hol kevés – mindig megélt egészségesen és rengeteg termést hozott. Közismertsége ellenére kevesen tudják róla, hogy termése ehető magokat tartalmaz, egy-egy hüvely akár 25-33 szemet is.

    A fa igen változatos a tövisesség mennyiségében, hüvelyeinek nagyságában, formájában, kocsonyaanyag tartalmában és a mag színében. Van olyan fa, amelyik alig tüskés, hüvelytermése igen hosszú, a benne lévő kocsonyás anyag tél végére teljesen kiszárad, így magja fejtés közben nem ragad bele, nem lesz ragadós és a mag színe lencséhez hasonló, sárgászöld. Ez azért előnyös, mert a mi ízlésünk szerint szívesebben fogyasztunk világos magvakat, mint sötétet.

    Sem a fa, sem a termés nem szenved a kártevőktől, sőt a raktározott mag évek alatt is teljesen ép marad.

    Könnyen telepíthető. Vethető magról, csak vetés előtt le kell forrázni, hogy kicsírázzon, vagy ültethető egyéves magcsemetéről is. Változatossága miatt, ha megtaláltuk a nekünk tetsző gledícsiát, akkor tavasszal szabadban, héjaláoltással tudjuk a fajtajelleget megőrizni. A csemeték gondozása a kezdeti gyomirtáson kívül nem igényel mást. Esetleg nagy szárazságban egy kis locsolást. Kedvező helyen első évben 1-1,5 m magasra is megnőhet. A felnőtt fa, mint említettem, száraz és nedves évben egyaránt egészségesen és bőven terem. Hozamát tekintve mérési eredményeim nincsenek, de aki már látott termésekkel dúsan megrakott fát az tudhatja, hogy semmilyen hüvelyes mögött nem marad el. Egy internetes adat szerint az a terület, ami 1-1,5 t gabonát terem az 15-20 t glédicslisztet szolgáltatna. A szakirodalom szerint szakaszos termésre hajlamos, de az általam megfigyelt fákon ez nem volt szembetűnő. Az egynyári hüvelyesekkel szemben előnye, hogy nem kell évente vetni, a különböző talajmunkálatokat és az ápolást elvégezni. Szedése is kedvező, mert a lehullott termések nem nyílnak fel, akár hónapok múltával is ráérünk összeszedni. A fejtést lehetőleg szabadban végezzük, mert a munka közben keletkezett por erősen irritálja a nyálkahártyákat.

    Melegkedvelő faj, de –32°C-ig télálló. Talajjal szemben nem igényes, de előnyben részesíti a laza, homokos talajokat. Megél gyengébb sziken is. A szennyezett városi levegőt jól tűri. Fényigényes és gyorsnövekedésű, 20-25 m magasságot ér el. 8-10 éves korában kezd virágozni és teremni, és kb. 80 évet él meg.

    Ezermag tömege 182-200 g. (A lencse 30-80 g, a zöldborsó 100-400 g.) A mag általában barna, széles elliptikus, lapított, 8-10 mm hosszú, 6-8 mm széles és 3-4 mm vastag.
    A magban található mannogalaktán, enzimek, 3% zsíros olaj, zsírsavakkal (dihidroxisztearin, sativin, tetrahidroxistearinsav), 21% fehérje, 0,19% cukorszármazék (epikatechin-3-glucosid), phytosterin, ecetsav, tannin, flobafen és polifenol. (Hagers Handbuch) Az éretlen hüvely 30% cukrot tartalmaz. (Peter Betzell: Edible pods)

    A magot körülvevő kocsonyás, édes anyagot tüdőbaj esetén fogyasztják, de a gyermekek csemegeként is szopogatják.
    Magját lencseszerűen lehet felhasználni. Rövid forralás után a meleg vízben állva megpuhul. (Hideg vízben való áztatásra nem reagál napok alatt sem.) Íze a tökmagéra emlékeztet. Őrölve zöldséglevesbe szórják, és kávépótszerként is ismert. Hazájában sör jellegű italt készítenek belőle.

    Alkalmas sövénynek, sőt nagyon jó mézelő és tűzifa is.

    Speciális fajták:
    GLEDITSIA TRIACANTHOS 'MORAINE' = Tövis nélküli lepényfa
    GLEDITSIA TRIACANTHOS 'RUBYLACE' = Vöröslevelű, tövis nélküli lepényfa
    GLEDITSIA TRIACANTHOS 'SUNBURST' = Sárga levelű, tövis nélküli lepényfa

    Kicsit kiemeltem, ami számunkra fontosabb lehet. Összességében tényleg jó, sőt kiváló!
    Last edited by Mizu; 06-29-2014 at 01:54 PM.
    http://dhwf.daisypath.com/fKbkp2.png


    Minden és mindenki jó valamire ! Más nem, elrettentő példának !
    http://index.hu/tudomany/2014/03/17/...n_a_vilagvege/

  10. #10
    Senior Member Salmo's Avatar
    Csatlakozás dátuma
    Mar 2013
    Lakhely
    Pestűl négy fertályóra járásra délre.....
    Hozzászólások
    393
    Thumbs Up
    Received: 0
    Given: 0

    0 Not allowed!
    Egy bő 3/4 órás főzés után, lencséhez hasonló ízű, kicsit rugalmasabb textúrájú magokat kapunk. Nekem nagyon izlett.

Posting Permissions

  • Te nem nyithatsz új topicot
  • Te nem szólhatsz hozzá
  • Te nem csatolhatsz fájlokat
  • Te nem szerkesztheted a hozzászólásaid
  •