Oldala 2 of 6 ElsőElső 1234 ... UtolsóUtolsó
Eredmény 11 to 20 of 54

Topic: Erdők

  1. #11
    MPF támogató Mizu's Avatar
    Csatlakozás dátuma
    Dec 2013
    Hozzászólások
    1,006
    Thumbs Up
    Received: 0
    Given: 0

    0 Not allowed!
    Idézet Eredeti hozzászóló Salmo Hozzászólás megtekintése
    Egy bő 3/4 órás főzés után, lencséhez hasonló ízű, kicsit rugalmasabb textúrájú magokat kapunk. Nekem nagyon izlett.
    Most komolyan mondom, hogy agyfrászt tud kapni az ember.

    Gyerekkoromban 2 pofával ettük. Azóta jól el is felejtettem ezt.
    Akkor a zsenge termőházat felnyitva, valóban nyaltuk ki a kocsonyát belőle. Mondták is a falusi öregek, hogy: " Inkább azt nyaljátok, mint az orrotokat..."

    A leírt tulajdonságai alapján egy bőven termő élelmiszer... Miért nincs ennek valóban nagyobb publicitása?

    Kerestem konkrét élettani jellemzőket a neten a terméséről, de még eddig nem találtam.

    Miért kell leforrázni, ha csírázni akarjuk? A természetben nem forrázza le a Magasságos (..ki saját képmására teremtett minket...)
    Last edited by Mizu; 06-29-2014 at 03:05 PM.
    http://dhwf.daisypath.com/fKbkp2.png


    Minden és mindenki jó valamire ! Más nem, elrettentő példának !
    http://index.hu/tudomany/2014/03/17/...n_a_vilagvege/

  2. #12
    Senior Member Salmo's Avatar
    Csatlakozás dátuma
    Mar 2013
    Lakhely
    Pestűl négy fertályóra járásra délre.....
    Hozzászólások
    393
    Thumbs Up
    Received: 0
    Given: 0

    0 Not allowed!
    Régi, nagyobb fák környékén lehet néha találni a magoncokból kikelt hajtást. Talán az eredményesebb.
    Egyébként azt írják, hogy nem elég a forrázás, mert a természet úgy találta ki a gledicia magot, hogy
    annak át kell mennie egy állat emésztőszervén. Megoldás lehet a forralás, és némi enzimes, vagy pepszines bontás, mint a kérődzők
    gyomrában..... hogy hogyan azt nem tudom, de biztosan kitalálták, mert lehet kapni gledicia fa csemetét.

  3. #13
    MPF támogató Mizu's Avatar
    Csatlakozás dátuma
    Dec 2013
    Hozzászólások
    1,006
    Thumbs Up
    Received: 0
    Given: 0

    0 Not allowed!
    Idézet Eredeti hozzászóló Salmo Hozzászólás megtekintése
    ... át kell mennie egy állat emésztőszervén.
    .... esetleg.... én?



    Elképzelem magam mint guggolok a mezsgyén, mikor a szomszéd megkérdi, hogy hogy is gondolom ezt??

    Majd azt válaszolom, hogy:

    Most ne zavarjon kedves szomszéd, mert éppen egy Gledicsia, latin nevén: Gleditsia triacanthos, enzimes, vagy pepszines bontáson átesett magjait rakom ki csírázásra...

    ..lehet helyre tenné a fejem egy lapáttal...
    http://dhwf.daisypath.com/fKbkp2.png


    Minden és mindenki jó valamire ! Más nem, elrettentő példának !
    http://index.hu/tudomany/2014/03/17/...n_a_vilagvege/

  4. #14
    Senior Member Salmo's Avatar
    Csatlakozás dátuma
    Mar 2013
    Lakhely
    Pestűl négy fertályóra járásra délre.....
    Hozzászólások
    393
    Thumbs Up
    Received: 0
    Given: 0

    0 Not allowed!
    Kérődző vagy?

  5. #15
    Senior Member
    Csatlakozás dátuma
    Mar 2013
    Hozzászólások
    1,407
    Blog Entries
    6
    Thumbs Up
    Received: 47
    Given: 1

    0 Not allowed!
    Idézet Eredeti hozzászóló Salmo Hozzászólás megtekintése
    Régi, nagyobb fák környékén lehet néha találni a magoncokból kikelt hajtást. Talán az eredményesebb.
    Egyébként azt írják, hogy nem elég a forrázás, mert a természet úgy találta ki a gledicia magot, hogy
    annak át kell mennie egy állat emésztőszervén. Megoldás lehet a forralás, és némi enzimes, vagy pepszines bontás, mint a kérődzők
    gyomrában..... hogy hogyan azt nem tudom, de biztosan kitalálták, mert lehet kapni gledicia fa csemetét.
    A kérődzőknek 4 gyomra van, és abból az utolsó, a legkisebb az, amiben kémiai emésztés van. Ami nem releváns a gledícsia szempontjából, ugyanis egyik állat sem termel olyan emésztőnedvet, amely képes lebontani a cellulózt. Ahogy az ember sem, éppen ezért nem érdemes különösen nagy mennyiségben fűrészport vagy szénát ennünk
    A kérődzők első három gyomrában baktériumos emésztés van, azaz a bélflóra mikroorganizmusai eszik meg a növényi rostokat, majd mikor ezek az apróságok átjutnak az oltógyomora, ott a bélnedvek megölik őket, és az időközben a szervezetükbe épült tápanyagok elérhetőek lesznek az állat számára.
    A kérődzők kivételével az összes állatnál fordítva van (azaz a gyomorban van a kémiai emésztés, és a béltraktus vége felé, jellemzően a vastagbélben van némi biológiai lebontás), így a nagy mennyiségű zöld etetése nem csak felesleges, hanem káros is lehet.

    Visszatérve a gledícsiához, van egy nagyon egyszerű módszer, hogy a víz bejussok a szikhez, a csíranövényke meg kijusson a héjból, le kell koptatni, vagy meg kell roppantani a héját. Ez egy óvatos, de jól irányzott kalapácsütéssel megoldható, a lényeg, hogy ne lapuljon össze, mert ha a csíra megsérül, akkor szabhatjuk. Ami használ még, az a hőkezelés, a természetben ez bozóttüzet jelent. Nem nehéz reprodukálni, csak magánterület kell hozzá, és nagyon-nagy odafigyelés. Valamint begyújtáskor neked kell felhívni a tűzoltókat, hogy eldobott csikktől lángot fogott a száraz gyep, de már sikerült eloltanod, és épp vízzel öntözöd. Mert ha a szomszéd hívja ki, és kiderül, hogy te gyújtottad, akkor fizetheted a kiszállást meg a büntetést is.

  6. #16
    Senior Member fater.lajos's Avatar
    Csatlakozás dátuma
    Jul 2013
    Hozzászólások
    995
    Thumbs Up
    Received: 15
    Given: 1

    0 Not allowed!
    A héj megroppantásának módszerét meggy mandula és más csonthéjasok alanynak való csíráztatásakor is alkalmazzák. Kb. kétszer annyi magot használj, mint amennyire szükséged lesz.

  7. #17
    Senior Member fater.lajos's Avatar
    Csatlakozás dátuma
    Jul 2013
    Hozzászólások
    995
    Thumbs Up
    Received: 15
    Given: 1

    0 Not allowed!
    A héj megroppantásának módszerét meggy mandula és más csonthéjasok alanynak való csíráztatásakor is alkalmazzák. Kb. kétszer annyi magot használj, mint amennyire szükséged lesz.
    A roppantáshoz használhatsz satut is. Precízebben tudsz dolgozni.

  8. #18
    P
    Guest

    0 Not allowed!
    Csak arra tudok gondolni, hogy nem fér meg két (dudás) császár egy telken!
    Igen agresszív terjeszkedő, ahogy az akác is. Van az akácerdőknek létjogosultsága, de csak ott, ahol tényleg nem megy más fafaj megtelepítése, egyébként ellenzem. A kert hátsó részéből kb. 15 évbe fog telni, mire kiirtom. Ha nem irtom ki, akkor azok fojtanak meg minden mást. Így van ez a többi invazív növénnyel, alattomosabbak, mint a gyomok. Megtanultam, hogy csak akkor engedjek a telkemen ilyesmit, ha nincs más választásom. Ezért egyelőre ellenség a császárfa is, mert számomra most csak egy kártevő Magyarországon.
    Ha háború van, van annyi tüzelő-tartalékom (még lábon álló fák is), amennyi ahhoz kell hogy kivárjam, míg felnő egy ilyen fa, tehát ez sem motivál (főleg, ha az akácnál rosszabb).
    A gledícsiát viszont tervezem én is sövénynek, mert nagy eséllyel a helyén marad. A forrázós módszerrel nálam két-három magból lett magonc, a mintegy 100-ból, úgyhogy a roppantósat ajánlom!

  9. #19
    Senior Member
    Csatlakozás dátuma
    Mar 2013
    Hozzászólások
    1,407
    Blog Entries
    6
    Thumbs Up
    Received: 47
    Given: 1

    0 Not allowed!
    A császárfa és a bálványfa ellen a legjobb módszer, ha hagyja az ember megnőni. Minél gyakrabban van ugyanis vágva, annál erősebben nő. Ha ki van vágva tőből, akkor elképesztő mértékben nekiáll gyökérsarjakat fejleszteni. Meg kell hagyni, hogy megnőjön fának, és a koronát nyesni, akkor oda irányítja a tápanyagokat, nem a sarjakhoz.
    Ha tüzelőnek kell kivágni, akkor azt olyan két méteres magasságban kell megtenni, ilyenkor szintén ott fog újrasarjadni, mint a városokban a gömbformára vágott juharok.

  10. #20
    P
    Guest

    0 Not allowed!
    És ugyanez áll az akácra is. Sajnos a koronametszés sem elég hatékony; főleg, ha az ember szomszédai kivágják az akácaikat, és jönnek át folyamatosan a sarjak. Többet nem akarok ilyenbe bonyolódni, még az lesz szép, amikor nagypapám rám maradt 150 tő akácához hozzá kell nyúlnom a gyümölcsös-veteményes "közepén".
    Az erdőt úgy képzelem, hogy legyen multifunkcionális, adjon élelmet, gyógyírt, menedéket, alapanyagot és tüzelőt, de adjon életteret más élőlényeknek is, és idővel ne váljon minden mást kiszorítva egyeduralkodóvá egy fafaj, ha más fafajták is megtalálnák azon a helyen az életfeltételeiket. Különben az nem erdő, hanem egy faültetvény. A kettő egyáltalán nem ugyanaz!

Posting Permissions

  • Te nem nyithatsz új topicot
  • Te nem szólhatsz hozzá
  • Te nem csatolhatsz fájlokat
  • Te nem szerkesztheted a hozzászólásaid
  •