Oldala 1 of 11 123 ... UtolsóUtolsó
Eredmény 1 to 10 of 104

Topic: Vízönellátás

  1. #1
    Senior Member
    Csatlakozás dátuma
    Jan 2014
    Hozzászólások
    948
    Tetszik adás
    202
    153 tetsziket kapott 105.topicban

    Vízönellátás

    Érdekes téma, kezdetnek feldobnám a saját ötletemet:

    Víz:
    Nekem a következő a hosszútávú vízrezsi tervem.

    Esővíz ciszternába kerül:
    - időnként uszodai klórtablettát kap esetleg
    - onnan többlépcsős szűrés (természetesen pl direkt wc öblítésnél a szűrők nem kerülnek bekötésre)
    - x mikronos szűrő után jön az aktív szén.
    Utána elvileg akár még iható is.

    Mivel folyamatosan felhasználnánk a ciszterna tartalmát (fürdés, mosás, stb) általában tiszta lenne benne a víz. Magyarországon havonta elég sok víz ráesik egy nagyobb tetőre. nálunk 2-3 köbméter azt hiszem. Annyi elég lehet így. (valahol vannak róla táblázatok, stb, az adatok valósak, tényleg rengeteg az esővíz)

    Persze a kút sem rossz. Nekünk egyenlőre nincs kutunk, a kombinált megoldás se lehet rossz.

    Felhasználás:
    - pl van egy 200 literes kádunk.
    - lefürdök a párommal. (amennyiben extra koszosak lennénk, rövid zuhannyal öblítenénk magunkat, a víz, vagy közvetlen a wc öblítős tartályba kerülne felszivattyúzva, vagy pedig a kertbe (öko tisztálkodószereknél)
    - a fürdővízet átszivattyúzzuk a mosógépbe, lemosunk vele (japán módszer) akár több adagot. (mivel a mosógépbe meleg fürdővíz kerül, kevesebb áramot használ melegítésre) (a rendszereket napelemekkel működtetném) (melegvíz: vízmelegítésre használhatnám akár a kályhám füstcsövét is, vagy a napot (solar rendszer)
    - a lemosott víz klórtablettával esetleg bekerülhet egy újabb tartályba, amivel wc-t öblítenénk.

    Az igazi az volna, ha teljesen eco tisztálkodószereket tudnánk használni (növényi, stb) így az így keletkező tápanyagdús szürkevizünkkel öntözhetnénk. (érdekes pl az is, hogy a szivacstök (létező növény) szivacsa, kipróbáltuk, teljesen jó. Jövőre ültetünk is. Használat után komposztálható lenne. Keressetek rá. Úgy tudom a vad gesztenyének van valamiféle szappantartalma, mosáshoz, mosogatáshoz pl alkalmas lehet.

    A szappannal az a bajom, hogy mégis kellenek hozzá vegyszerek.... A bolti bio tisztálkodószerekről meg még a gyártó sem tudja megmondani, hogy haszonnövényekre öntözve fogyaszthatóak-e a növények. Én nem bízom bennük. Szerintem nagyon érdekes probléma és én azóta is keresem a megoldást. A főzött szappan számomra nem az.

    Amennyiben wc helyett alomtálat használunk, nincs szükség öblítésre.
    A vízelet vízzel higítva kiváló tápoldat a konyhakerti növényeknek. (több hónapja, mióta tart az építkezés, a vízeletemet a kertbe öntöm ki, nagyon sok vízet spórolhattunk már vele)
    Last edited by glassbox; 08-20-2014 at 09:00 PM.
    Nagy Zoltán

  2. The Following 2 Users Say Thank You to glassbox For This Useful Post:


  3. #2
    Törölt_fórumtag2
    Guest
    Esővíz ciszternába kerül:
    - időnként uszodai klórtablettát kap esetleg
    - onnan többlépcsős szűrés (természetesen pl direkt wc öblítésnél a szűrők nem kerülnek bekötésre)
    - x mikronos szűrő után jön az aktív szén.
    Utána elvileg akár még iható is.

    Mivel folyamatosan felhasználnánk a ciszterna tartalmát (fürdés, mosás, stb) általában tiszta lenne benne a víz. Magyarországon havonta elég sok víz ráesik egy nagyobb tetőre. nálunk 2-3 köbméter azt hiszem. Annyi elég lehet így. (valahol vannak róla táblázatok, stb, az adatok valósak, tényleg rengeteg az esővíz)
    A 2-3 m3 nagyon kevés. Az esővíz a tetőről koszt, növényi és állati eredetű szerves anyagot mos le. Mindenképpen több lépcsős előszűrés, majd aktív szenes utókezelés vagy vízfertőtlenítő tabletta. Továbbá, az esővíz nem tartalmaz ásványi anyagokat, azt pótólni kell, különben durva hiánybetegségek lépnek fel.

    Felhasználás:
    - pl van egy 200 literes kádunk.
    - lefürdök a párommal. (amennyiben extra koszosak lennénk, rövid zuhannyal öblítenénk magunkat, a víz, vagy közvetlen a wc öblítős tartályba kerülne felszivattyúzva, vagy pedig a kertbe (öko tisztálkodószereknél)
    - a fürdővízet átszivattyúzzuk a mosógépbe, lemosunk vele (japán módszer) akár több adagot. (mivel a mosógépbe meleg fürdővíz kerül, kevesebb áramot használ melegítésre) (a rendszereket napelemekkel működtetném) (melegvíz: vízmelegítésre használhatnám akár a kályhám füstcsövét is, vagy a napot (solar rendszer)
    - a lemosott víz klórtablettával esetleg bekerülhet egy újabb tartályba, amivel wc-t öblítenénk.
    A modern mosógépek ellenőrzik a víz nyomást. Ha az nincs meg, akkor letiltja az indítást. Régi keverőtárcsás Hajdu-nál működhet vagy házi vízellátó rendszerrel előtisztítás, szűrés után.

    Úgy tudom a vad gesztenyének van valamiféle szappantartalma, mosáshoz, mosogatáshoz pl alkalmas lehet.
    Igen, tartalmaz szaponint. Még fogrémet is csinálnak belőle. Kipróbáltam, működik mosószerként, hozzáadott illóolajjal.

    A vizeletet össze kell gyűjteni és hagyni állni, utána felhigítva használható műtrágyaként.
    (Clavell: Patkánykirály)

    A bővízű ásott kutat tartom inkább jó megoldásnak.
    Last edited by Törölt_fórumtag2; 08-21-2014 at 08:18 AM.

  4. The Following 3 Users Say Thank You to Törölt_fórumtag2 For This Useful Post:


  5. #3
    Senior Member Nealden's Avatar
    Csatlakozás dátuma
    Aug 2014
    Hozzászólások
    205
    Tetszik adás
    210
    118 tetsziket kapott 67.topicban
    Részemről jelenleg 37 méter mélyről érkezik a víz, abból fürdünk, öblítjük a budit. Érdekesség, hogy esőzésekkor teljesen telítődik homokkal iszappal, ezt meg kell oldani (beszivárog szerintem a fúrás mellett). Amúgy teljesen jó és iható, több éve iszom és semmi bajom. Egyszer be is vizsgáltattam (persze ez semmit nem jelent, mert azóta simán "elfertőződhetett" de eddig no problemo) és tökéletesnek állapította meg a labor. Azért van vezetékes víz is, mert az esőzésekkor optikailag sem túl tetszetős vizet én sem vállalom csak úgy be meginni . Amúgy semmi vízkő nem jelentkezik pl a vízforralóba évek óta. Ez azt jelenti állítólag, hogy egy lágy eret találtunk el és ez kalcium hiányára utal a vízben...tehát ha azon élek figyelni kell a külön bevitelre is pl.
    Nos innen egy több kamrás ülepítőbe megy a szennyvíz, amit én tervezek egy gyökérzónás tisztítós megoldással kiegészíteni. Ami azért jó, ha megfelelő növény (sás azt hiszem) van telepítve akkor a gyökérzónában található bacik egész jól lecsökkentik a szerves és szervetlen! szennyeződéseket.
    http://etdk.adatbank.transindex.ro/p...os_POSZTER.pdf
    A mosással kapcsolatban hallottam mosódióról, de még nem próbáltam és nem is tudom mi az, de nagyon öko állítólag .
    "Az egyszerűség a végső kifinomultság." - LD

  6. #4
    Senior Member Grafitos's Avatar
    Csatlakozás dátuma
    Mar 2013
    Lakhely
    Borsod&BP
    Hozzászólások
    1,894
    Tetszik adás
    2,384
    991 tetsziket kapott 529.topicban
    Mi már használtunk mosódiót és rendesen kimosta az amúgy sem túl piszkos ruháinkat...
    "Amúgy a mosódió...

    Egy teljesen természetes, bőr- és környezetbarát növényi mosószer. A szappanfa-félék családjába tartozó Sapindus mukorossi termése (ennek a fajtának a legmagasabb a saponin tartalma), melynek természetes élőhelye India, Indonézia, Nepál és más Délkelet-Ázsiai országok, ahol évszázadok óta termesztik és használják mosáshoz. A dióhéjban lévő anyag, a saponin, egy kitűnő mosóerővel rendelkező természetes szappan, ami víz hatására enyhén habzani kezd és kioldódik a mosódió héjából. Ezt a kb. 2 cm átmérőjű dióhéjat használjuk mosószerként."

    Vízről: Kb 25 évig ittam fúrt kút vizet..mondhatni azon nőttem fel. Nagyon szeretem az ízét és ha hazamegyek, most is első dolgom, hogy ledöntök egy jó nagy pohár hazai kútvizet..5 évente vizsgáltatjuk a minőségét, eddig még semmi károsat nem fedeztek fel benne. Néha le kell menni és az ellátó forrás járatai körül meg kell tisztítani az üledéktől






    Idézet Eredeti hozzászóló Nealden Hozzászólás megtekintése
    Részemről jelenleg 37 méter mélyről érkezik a víz, abból fürdünk, öblítjük a budit. Érdekesség, hogy esőzésekkor teljesen telítődik homokkal iszappal, ezt meg kell oldani (beszivárog szerintem a fúrás mellett). Amúgy teljesen jó és iható, több éve iszom és semmi bajom. Egyszer be is vizsgáltattam (persze ez semmit nem jelent, mert azóta simán "elfertőződhetett" de eddig no problemo) és tökéletesnek állapította meg a labor. Azért van vezetékes víz is, mert az esőzésekkor optikailag sem túl tetszetős vizet én sem vállalom csak úgy be meginni . Amúgy semmi vízkő nem jelentkezik pl a vízforralóba évek óta. Ez azt jelenti állítólag, hogy egy lágy eret találtunk el és ez kalcium hiányára utal a vízben...tehát ha azon élek figyelni kell a külön bevitelre is pl.
    Nos innen egy több kamrás ülepítőbe megy a szennyvíz, amit én tervezek egy gyökérzónás tisztítós megoldással kiegészíteni. Ami azért jó, ha megfelelő növény (sás azt hiszem) van telepítve akkor a gyökérzónában található bacik egész jól lecsökkentik a szerves és szervetlen! szennyeződéseket.
    http://etdk.adatbank.transindex.ro/p...os_POSZTER.pdf
    A mosással kapcsolatban hallottam mosódióról, de még nem próbáltam és nem is tudom mi az, de nagyon öko állítólag .

  7. #5
    Senior Member raktaros's Avatar
    Csatlakozás dátuma
    Mar 2013
    Lakhely
    A raktárban
    Hozzászólások
    3,323
    Tetszik adás
    4,692
    1,191 tetsziket kapott 777.topicban
    Idézet Eredeti hozzászóló Oakland Hozzászólás megtekintése
    Továbbá, az esővíz nem tartalmaz ásványi anyagokat, azt pótólni kell, különben durva hiánybetegségek lépnek fel..
    Állítólag oldódik ki annyi ásványi anyag a betonciszterna falából amennyi elég a szervezetnek, a többségét úgyis az ételeken keresztül kapjuk.
    (http://www.eautarcie.org/hu/03d1.html)

    Idézet Eredeti hozzászóló Grafitos Hozzászólás megtekintése
    Vízről: Kb 25 évig ittam fúrt kút vizet..mondhatni azon nőttem fel. Nagyon szeretem az ízét és ha hazamegyek, most is első dolgom, hogy ledöntök egy jó nagy pohár hazai kútvizet..5 évente vizsgáltatjuk a minőségét, eddig még semmi károsat nem fedeztek fel benne. Néha le kell menni és az ellátó forrás járatai körül meg kell tisztítani az üledéktől
    Biztos hogy fúrt kút? Én abba még nem láttam embert lemenni
    "Hajszolom a tudást, de ő mindig gyorsabb nálam!"

  8. #6
    Senior Member
    Csatlakozás dátuma
    Jan 2014
    Hozzászólások
    948
    Tetszik adás
    202
    153 tetsziket kapott 105.topicban
    Idézet Eredeti hozzászóló Oakland Hozzászólás megtekintése
    A 2-3 m3 nagyon kevés. Az esővíz a tetőről koszt, növényi és állati eredetű szerves anyagot mos le. Mindenképpen több lépcsős előszűrés, majd aktív szenes utókezelés vagy vízfertőtlenítő tabletta. Továbbá, az esővíz nem tartalmaz ásványi anyagokat, azt pótólni kell, különben durva hiánybetegségek lépnek fel.


    A modern mosógépek ellenőrzik a víz nyomást. Ha az nincs meg, akkor letiltja az indítást. Régi keverőtárcsás Hajdu-nál működhet vagy házi vízellátó rendszerrel előtisztítás, szűrés után.


    Igen, tartalmaz szaponint. Még fogrémet is csinálnak belőle. Kipróbáltam, működik mosószerként, hozzáadott illóolajjal.

    A vizeletet össze kell gyűjteni és hagyni állni, utána felhigítva használható műtrágyaként.
    (Clavell: Patkánykirály)

    A bővízű ásott kutat tartom inkább jó megoldásnak.
    Van egy ásott kút a telkünkön egyébként. Még kb 30-40-50 évvel ezelőtt valamiért be lett temetve. (már az előző idős tulaj is így vette) Nem nagyon merek hozzányúlni, állítólag veszélyes, és mérgező gázok is lehetnek a kútban amik azonnal eszméletvesztést okozhatnak, hamar elfogy a levegő is az aknában. Szóval nem tudom. Még kötélbiztosítással sem mernék nekiállni.. Szakemberrel meg gondolom nem 2 forint.
    Esetleg nem tudom, ha eresztek bele vízet, feliszaposodik, és egyszerűen kiszippantom? De jó sok víz kéne bele szerintem. Talán még kövek, beton is lehetnek benne.

    A mosógép tényleg tilt bizonyos nyomás alatt, így talán a padláson levő hordóból esne akkora nyomással a víz, hogy még-még beinduljon a mosógép.
    Nagy Zoltán

  9. #7
    Törölt_fórumtag2
    Guest
    Idézet Eredeti hozzászóló glassbox Hozzászólás megtekintése
    Van egy ásott kút a telkünkön egyébként. Még kb 30-40-50 évvel ezelőtt valamiért be lett temetve.
    Vigyázz az ilyen, betemetett kutakkal. Amikor bevezették faluhelyen a vezetékes vizet, sokan ülepítőt csináltak az ásott kutjukból. Ha megtellt, nem szippantották, hanem betemették...

    Ejtő tartályból nem lesz elég víz nyomásod. Évekig használtam a padláson egy 400l tartályt házi víz ellátásra.
    Last edited by Törölt_fórumtag2; 08-22-2014 at 06:14 AM.

  10. #8
    Törölt_fórumtag2
    Guest
    Idézet Eredeti hozzászóló raktaros Hozzászólás megtekintése
    Állítólag oldódik ki annyi ásványi anyag a betonciszterna falából amennyi elég a szervezetnek, a többségét úgyis az ételeken keresztül kapjuk.
    (http://www.eautarcie.org/hu/03d1.html)



    Biztos hogy fúrt kút? Én abba még nem láttam embert lemenni
    Megoszlanak a vélemények még a kutatók között is az esővízzel kapcsolatban.

    A természetes csapadék tulajdonságai:

    A csapadékvíz már a keletkezése pillanatában sem tiszta desztillált víz, ugyan is még légszennyezés nélkül is savas kémhatású, pH 5-6 között van. A felhőcsepp általában savasabb, mint a csapadék, mert hulltában alkalikus részecskéket fog be. A csapadékhullás kezdetén, és a kisebb mennyiségű eső szintén savasabb, mint a később esett, vagy nagyobb esőzés, melynek oka a gázok kimosása az esőzés elején.

    Már az 1800-as évek közepén végzett csapadékkémiai vizsgálatok is kimutatták, hogy a csapadékban lévő anyagok lehetnek hasznosak (pl. tápanyagok) de lehetnek károsak is (pl. savasodás, eutrofizáció). A Magyarországon végzett vizsgálatok alapján például Kazay Endre (1902) megállapította, hogy „A légköri nedvességek lecsapódása alkalmával a fenti alkatrészek oldott állapotban a földfelszínre kerülnek, s mivel nitrogént tartalmaznak, nagymértékben hozzájárulnak a föld trágyázásához,…egy-egy ún. „kövér eső” annyi termékenyítő nitrát- és ammonia-vegyületet hoz a földre, hogy érték tekintetében hektáronként 30-30 kg műtrágyával felér.” A csapadék tehát jelentős mennyiségű anyagot távolít el a légkörből és juttat vissza a talajba.

    A csapadékban lévő káros anyagok okozzák, az un. „savas esőket”, melyek több országban is okoztak már halpusztulást, súlyos erdőpusztulásokat, épületek korrózióját. A savas ülepedés mérséklése érdekében számos légszennyezésre vonatkozó korlátozást vezettek már be, melynek következtében jelentősen csökkent a kén-dioxid kibocsájtás Európában, és Észak-Amerikában is, azonban Ázsiában fokozatos romlás figyelhető meg. A káros anyagok jelenléte még egy kis országon belül is jelentős eltéréseket mutathat. Magyarországon például a nyugati határszélén a lehulló csapadék átlagos pH-ja mintegy 4,5, a keleti határszélig ez körülbelül 6,5-re nő.

    Vízben oldódó részecskék tehát mindig vannak a légkörben, melyeknek aránya eltér a levegőben megszokottól. A szén-dioxid például jobban oldódik a csapadékban, mint a nitrogén, és az esőben szinte mindig található por, korom, pernye, melyeknek mennyisége térben és időben változó.

    A földünkön lévő összes édesvíz a természetes csapadékból származik. A csapadékvíz vegyileg sokkal tisztább, mint a legtöbb természetes víz, amit a vízelosztó hálózatok a lakosságnak biztosítanak. Azonban az esővíz csak megfelelő tárolás (semlegesítés) és szűrés után kerülhet felhasználásra. Belgiumban és Franciaországban például a legjobb minőségű ásványvizeket esővízből állítják elő.

    A csapadék víz ásványi anyagokban szegény víznek számít, a boltban kapható ásványvizekhez képest jóval kevesebb ásványi sót tartalmaz. Tudományos körökben még ma is komoly vita folyik arról, hogy az élő szervezet számára mi a legideálisabb folyadék beviteli forrás. Országh József professzor nyugalmazott egyetemi tanár szerint például, a vízben lévő ásványi anyagoknak túl nagy jelentőséget tulajdonítanak a szakemberek. Kutatásai szerint a tápanyagok bevitele a szervezetbe főleg a táplálkozástól függ. Az ásványi anyagokban szegény vizek fogyasztása pedig azért fontos, mert így egy sokkal jobb oldószert használunk ahhoz, hogy a hasznosítható anyagokat kinyerjük a táplálékunkból.

    Dr. Karl Ludwig Resch professzor egy ásványvizek kutatásával foglalkozó német intézet ügyvezető igazgatója szerint azonban, az ásványi anyagokban szegény víz folyamatos fogyasztása arra készteti a vesét, hogy a szervezet saját ásványi anyag készleteit kezdje el használni, hogy ki tudja választani a folyadékot. Egyesek a „Vincent-elmélettel” értenek egyet, mely szerint az ásványi anyagokban gazdag víz túlterheli a vese működését, míg mások az ásványi anyagok beépülésének jótékony hatásairól beszélnek.

    http://www.felsofokon.hu/ut-a-fennta...aros-az-esoviz

  11. A következő fórumozóknak tetszett Törölt_fórumtag2 hozzászólása:


  12. #9
    Senior Member Grafitos's Avatar
    Csatlakozás dátuma
    Mar 2013
    Lakhely
    Borsod&BP
    Hozzászólások
    1,894
    Tetszik adás
    2,384
    991 tetsziket kapott 529.topicban
    Idézet Eredeti hozzászóló raktaros Hozzászólás megtekintése
    Állítólag oldódik ki annyi ásványi anyag a betonciszterna falából amennyi elég a szervezetnek, a többségét úgyis az ételeken keresztül kapjuk.
    (http://www.eautarcie.org/hu/03d1.html)



    Biztos hogy fúrt kút? Én abba még nem láttam embert lemenni
    Én sem ..ásott volt

  13. A következő fórumozóknak tetszett Grafitos hozzászólása:


  14. #10
    Senior Member
    Csatlakozás dátuma
    Jan 2014
    Hozzászólások
    948
    Tetszik adás
    202
    153 tetsziket kapott 105.topicban
    Idézet Eredeti hozzászóló Oakland Hozzászólás megtekintése
    Vigyázz az ilyen, betemetett kutakkal. Amikor bevezették faluhelyen a vezetékes vizet, sokan ülepítőt csináltak az ásott kutjukból. Ha megtellt, nem szippantották, hanem betemették...

    Ejtő tartályból nem lesz elég víz nyomásod. Évekig használtam a padláson egy 400l tartályt házi víz ellátásra.
    Remek, az akkori vízmű lobbi még mindig érezteti a hatását... Mert gondolom a jóemberek sem maguktól használták ülepítőnek.
    Akkor ez a kút felejtős? Vannak benne egyébként "üres" pontok már a felső 2 méteren is. Egy vékony pálcikát próbáltam ledugni, és volt ahol ütközött, mintha beton lenne benne, de volt ahol simán csúszott 20-30 centit.
    Hallottam olyanról is, hogy a vízér konkrétan kimosta a betemetett kút alját, és csak a tetején levő néhány beakadt betondarab, rádöngölt föld tartotta befedve.

    viszont ti nem aggódtok a felső talajréteg (ásott kút) szennyezettsége miatt? Ki tudja mi van már a talajvízben, főleg lakott területen. (DDT, stb) (a DDT olyan szinten sikeres volt, hogy nemrég városi szobai pormintákból is ki tudták mutatni)
    Nagy Zoltán

Posting Permissions

  • Te nem nyithatsz új topicot
  • Te nem szólhatsz hozzá
  • Te nem csatolhatsz fájlokat
  • Te nem szerkesztheted a hozzászólásaid
  •